Örökre eltiltanák Trumpot
A demokraták, akik a képviselőházban szilárd többséget élveznek, a szenátusban azonban csak a minap tartott georgiai pótválasztásokkal tudták 50-50-re kiegyenlíteni az erőviszonyokat, illetve ezzel hajszállal a maguk javára billenteni a mérleg nyelvét – mert a szabályok értelmében szavazategyenlőség esetén az alelnök szavazata dönt –, hétfőn hiába kérték a republikánosokat, azok nem csatlakoztak „egy emberként” ahhoz a kezdeményezéshez, hogy Mike Pence alelnök, a kormánytagok többségének támogatásával nyilvánítsa Trumpot alkalmatlannak feladatai ellátására, miként arra az alkotmány 25. kiegészítése értelmében lehetőség nyílna. A kezdeményezésről keddre ütemeztek be szavazást a képviselőházban. A többség eleve biztosítva van, ám a 24 órás ultimátum teljesítésére semmi nem kötelezi Pence alelnököt, aki ki is nyilvánította, hogy nem áll szándékában eleget tenni ennek a kezdeményezésnek.
A borítékolható elutasítás esetére a demokraták B tervként ismertették az elnök hivatalból való elmozdítására – az úgynevezett „impeachment” eljárás megindítására – irányuló vádemelési javaslatukat. Ebben Trumpot erőszakra felbujtással és az elnökválasztás eredményére vonatkozó valótlan közléssel vádolják. Bejelentették, hogy a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazására való felszólítás sikertelensége esetén az impeachmentről szerdán szavazhatnak a képviselőházban. Ott elég az egyszerű többség is a vádemeléshez. Ennek megtörténte esetén Donald Trump „történelmet ír”: ő válik az első olyan amerikai elnökké, aki ellen hivatali ideje alatt kétszer indítottak impeachment eljárást.
A szenátusban azonban kétharmados többség kellene az impeachment alá vont elnök elmarasztalásához, vagyis tizenhét republikánus szenátornak Trump ellen kellene fordulnia, ami lapzártánk előtt valószínűtlennek látszott. Ha azonban mégis sikerülne ezt elérni, akkor az azt jelentené, hogy Trumpot megfosztják hivatalától, és Biden beiktatásáig Pence látja el az elnöki teendőket. E fejleménynek lehetne egy további következménye is: azt is megszavazhatnák, hogy Trump soha többé ne láthasson el közhivatalt – ami jól jöhetne a már a 2024-es elnökjelöltségre spekuláló republikánus politikusoknak.
Ha az eddig említett próbálkozások kudarcba fulladnak, akkor még mindig nem biztos, hogy Trump január 20-ig elnök marad. Elképzelhető az is, hogy előtte önként lemond – cserébe azért, hogy Pence kegyelmet adjon neki, így a terhére róható cselekményekért ne vonják felelősségre. Ez a Richard Nixon-formula: 1974-ben az elnök a lemondással előzte meg az impeachmentet.
Trumpnak elnökként és üzletemberként is voltak olyan cselekményei, amelyek büntető eljárást vonhatnak maguk után, így hasznos lehetne neki ez a megoldás, különösen akkor, ha vele együtt azokat a közeli hozzátartozóit is mentesíthetné, akiket bevont bizalmas ügyeibe, és alighanem szintén vaj van a fejükön. Trump, mint kitudódott, nemrégiben puhatolózni próbált, hogy még elnökként adhat-e kegyelmet önmagának és családtagjainak – amihez nem kapott biztatást. Idő előtti lemondási szándékát azonban mindmáig tagadja.
Biden január 20-án mindenesetre beköltözik a Fehér Házba, és Amerikában új időszámítás kezdődik. A beiktatás körüli napokban – a Capitolium lerohanásának tapasztalatai alapján is – rendzavarási kísérletekre kell felkészülni, ezért Trump e hét hétfőtől január 24-ig szükségállapotot rendelt el Washingtonban. Az amerikai fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Magán a beiktatáson Trump nem lesz ott, és ezzel kapcsolatban Biden is kifejezésre juttatta egyetértését. A távozó adminisztrációt Mike Pence alelnök képviseli. / Kárpáti János
