Nincs jó lépése Putyinnak

A brezsnyevi pangás időszakának légkörét, a rezzenéstelen arccal előadott cinikus mellébeszélés monoton gyakorlatát idézte fel a vnukovói repülőtér médiailletékese, amikor azt közölte, hogy a légikikötő az egyik hókotró gép keféjének meghibásodása miatt nem tudta fogadni szombat este a Pobeda légitársaság Berlinből érkező DP–936-os járatát. A repülőgép így Seremetyjevón landolt. Azok azután, akik Vnukovón várták Navalnijt – szintén a régi jó szovjet szokásokkal összhangban –, közlekedésrendészeti zárásokkal szembesültek, amikor át akartak száguldani Seremetyjevóra. Moszkva azonban nem lenne Moszkva, ha a szürke terepruhás, csillogó fekete sisakos rohamrendőröknek nem kellett volna így is az ellenzéki politikus híveinek jelentős számú tömegét durván odébb tuszkolni – és néhányukat őrizetbe is venni –, amikor végre megérkezett az ellenzék vezére.

A 44 éves Navalnijt már az útlevél-ellenőrzésnél várták a rendőrök, valamint a büntetés-végrehajtás marcona illetékesei, és rögtön el is vitték. A feleségének sebtében adott búcsúcsókot élőben közvetítették a fél világon.

A legközelebbi, Seremetyjevo és Moszkva között található Himki rendőrőrsére mentek vele, ott tartották vasárnap is, majd hétfőn a helyszínre kiszállt illetékes bíró meghozta végzését: Navalnij egyelőre 30 napra előzetes letartóztatásban marad. Erre válaszul az ellenzéki politikus a közösségi médián keresztül utcai tömegtüntetésekre szólította fel híveit, mert szerinte a hatalom ettől fél a leginkább. Leonyid Volkov, Navalnij egyik legközelebbi támogatója a Twitteren közölte, hogy a megmozdulások időpontját e hét szombatra tűzték ki.

Mint az közismert, Alekszej Navalniij egy olyan németországi gyógykezelésből tért most haza, amelynek körülményei igencsak rendkívüliek voltak. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legismertebb bírálója tavaly augusztus 20-án lett rosszul a szibériai Tomszkból Moszkvába tartó repülőjáraton. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre Omszkban – ezzel, mint utóbb világossá vált, az életét mentette meg. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint „novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében.

Egy nemzetközi sajtótényfeltárás szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. Ez elég meggyőző megerősítést nyert annak nyomán, hogy Navalnij – orosz állambiztonsági illetékesnek kiadva magát – telefonon lényegében beismerő vallomást csalt ki az őt megmérgező FSZB-csoport egyik vegyész tagjától, aki gyanútlanul elárulta, hogy az idegméreggel Navalnij alsónadrágjának belső oldalát kenték be a tomszki szállodában. A telefonbeszélgetésről készült – a hívás közben Navalnijt és a környezetében tartózkodókat mutató, az FSZB-s tiszt hangját is tartalmazó – videót oroszok milliói nézték meg. A Kreml tombolt, és Putyin csak annyit tudott mondani, hogy az egész leleplezés hamisítvány, amerikai titkosszolgálati provokáció, és ha az FSZB meg akarta volna ölni Navalnijt, akkor ezt bizonyára meg is teszi.

Miután felépült, Navalnij úgy döntött, hogy hazatér, mert úgymond nincs mitől félnie, nem követett el semmi jogellenes cselekményt. Az orosz hatóságok mást állítanak. December 29-én elfogatóparancsot adtak ki ellene, majd a múlt héten a büntetés-végrehajtás parancsnoksága azt indítványozta, hogy az úgynevezett Yves Rocher-ügyben – csalás és pénzmosás címén – Navalnijra korábban kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetést változtassák letöltendőre, mert újabb jogsértést követett el. Nevezetesen megsértette a lakhelyelhagyási tilalmat, amikor szeptemberben Tomszkba utazott, hogy ott ellenzékiekkel találkozzék. Az említett Yves Rocher-ügyben a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság utóbb igazságtalannak minősítette az orosz ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelső bíróság helybenhagyta az elmarasztaló verdiktet.

Biztos, ami biztos, az ellenzéki politikus ellen december végén az orosz nyomozó hatóság újabb büntető eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette.

Ezek az ügyek bőségesen elegendőek arra, hogy ha az egy hónap előzetest nem is hosszabbítják meg, tehát nem tartják folyamatosan rács mögött az ellenzéki politikust, az egyik idézést a másik után kapja majd, és állandóan a bíróságra járhat a belátható jövőben. Az elemzők nagy része ugyanakkor úgy véli, hogy a balul sikerült tomszki mérgezési kísérlet után az orosz hatóságok majdhogynem inkább vigyázni fognak Navalnij egészségére, nehogy végérvényesen rájuk égjen a bélyeg.

Ez utóbbi feltételezés azonban nem ad választ arra, miképpen „nyelheti le” úgymond magasabb szempontokra tekintettel az orosz titkosszolgálat azt a végtelen megaláztatást, ami Navalnij „kamu” telefonbeszélgetésével érte, és mennyire képes – ha akarja egyáltalán – lehiggasztani az FSZB sebzett hiúságát az a politikai vezetés, amelynek élén Vlagyimir Putyin, vagyis történetesen egy volt KGB-tiszt áll.

Az is nyitott kérdés, mennyit nyomnak a latban azok a bizonyos magasabb politikai szempontok, amelyeket – nagyon leegyszerűsítve – abban lehet összegezni, hogy ezekben a napokban lép hivatalba az új amerikai elnök. Talán új fejezetet lehet nyitni Moszkva és Washington, illetve akár Oroszország és az egész Nyugat kapcsolataiban, és a Kremlnek púp a hátán az egész Navalnij-ügy.

Putyin azonban egyelőre nem nagyon tehet semmit a rázúduló külföldi szemrehányások ellen – hacsak szabadlábra nem helyezi Navalnijt, de azzal ki tudja, milyen szellemet szabadít ki. Navalnij azonnali szabadon bocsátását és az ellene elkövetett merénylet végrehajtóinak felelősségre vonását követelte Joe Biden leendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, aki szerint „a Kreml Navalnij elleni támadása nemcsak az emberi jogok megsértése, hanem egyben kihívás a hangjukat hallatni akaró orosz emberek ellen is”.

Charles Michel, az uniós országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke elfogadhatatlannak minősítette a történteket. „Felszólítom az orosz hatóságokat, hogy azonnal bocsássák őt szabadon” – írta bejegyzésében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság irányítója hangsúlyozta: a politikai ellenzék fogva tartása nem egyeztethető össze Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint elfogadhatatlan az orosz igazságszolgáltatás átpolitizálása.

A német szövetségi kormány is elítélte Navalnij őrizetbe vételét: Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok lépése ellentétes a jogállamisággal. Eközben Lengyelország kezdeményezte, hogy az ENSZ tűzze sürgősen napirendre Navalnij letartóztatásának ügyét a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában. Moszkva tehát a diplomáciai nyitás esélyének megragadása helyett defenzívába szorult, és sem a mentegetőzés, sem az epés replikázás nem hozna neki hasznot. Putyinnak egyelőre nincs jó válasza, alighanem ezért az egy hónap előzetes, mint egyfajta gondolkodási idő a Kreml számára. / Kárpáti János