Mutánsok évadja
Újabb, az eddiginél is pusztítóbb járványhullámmal fenyeget a brit koronavírus. A veszélyt a múlt héten drámai beszédben jelezte Angela Merkel német kancellár, és a járványügyi korlátozások meghosszabbítását és szigorítását sürgette. Mint mondta, a B.1.1.7. vírusváltozat megjelenése súlyos veszélyt, alapvetően új helyzetet jelent a világjárványban. Németországnak mostantól 8-10 nagyon nehéz héttel kell szembenéznie, ugyanakkor az egész Európai Unióban egységesen kell védekezni annak érdekében, hogy ez a mutáns ne válhasson meghatározóvá az egész kontinensen. A „brit”mutáns génszerkezetét először szeptember 20-án írta le a Public Health England szervezet, novemberben a brit szigeteken meredeken emelkedett az aránya az összes megbetegedés között, és karácsony előtt tíz új eset közül hatot már a B.1.1.7. vírus okozott. A gyors lezárások ellenére a fertőzés rohamosan terjedt, december utolsó hetében egyes napokon több mint 60 ezer új esetet jelentettek. Számos kórházban szinte háborús helyzet alakult ki. Január második felében a járványgörbe ereszkedni kezdett, az új fertőzöttek száma most csökken, de a szakértők jelzései szerint szó sem lehet a korlátozások feloldásáról, mert ismét felpöröghet a vírus terjedésének üteme.
A Der Spiegel drámai elemzésben mutatta be, hogy milyen veszélyekkel járhat az új COVID-mutánsok érkezése. A Koch Intézet egy Londonból a karácsonyi ünnepekre hazaérkező német diáklány vizsgálatában mutatta ki először a brit mutánst január 7-én. Egy bő héttel később Baden-Württembergből már jelentették a B.1.351-es dél-afrikai vírustörzs okozta fertőzést is. A két mutáns közös jellemzője, hogy a korábbi változatoknál fertőzőbbek, gyorsabban terjednek, és az első elemzések szerint az eddig kifejlesztett vakcinák egy része nem olyan hatásos ellenük, mint az eddigi domináns törzs ellen. Közös génjük jellemzőjének mondják, hogy gyengítik a szervezet immunválaszát, és az a veszély fenyeget, hogy ezek a vírusok olyanokat is megfertőzhetnek, akik már átestek a betegségen.
Kemenesi Gábor pécsi virológus a 168 Órának azt mondta: az, hogy a vírus új mutációi kikerülik a vérben található antitestek egy részét, semmiképpen sem jelenti, hogy a vakcinák teljesen hatástalanná válnak az új törzsek ellen, hogy az oltásokat „kukáznunk” kellene. Két következménnyel kell szembenéznünk. Az egyik, hogy csökkenhet a vakcinák eredményessége, mondjuk egy korábban 94 százalékban hatékony oltásé 85-90 százalékra, és gyengülhet a szervezet antitestválaszának hatékonysága is. Szinte egészen biztos azonban, hogy az oltás ebben az esetben is megóv a súlyos betegségtől, a kórháztól és a lélegeztetőgéptől, s a vírus csak náthaszerű, könnyű tüneteket okoz. Ráadásul a Pfizer cég előre jelezte: legfeljebb hat hét szükséges a számára, hogy az új mutánsok ellen áttervezze a vakcináját.
Duda Ernő, a Szegedi Egyetem immunológus-professzora szerint a brit mutáns nehéz járványügyi probléma, de nem okoz más jellegű betegséget, mint az eredeti. Viszont tényleg sokkal gyorsabban terjed. Míg a jelenlegi domináns változat a 2, 4, 8, 16 haladvány szerint okoz megbetegedéseket, addig a brit kórokozó 3, 9, 27, 81 embert fertőzhet meg, ami drámai különbség. Ez a vírus tehát ragályosabb, ám a jelenlegi vakcinákat nem teszi hatástalanná. Amennyiben ugyanis a kórokozók annyira megváltoznának, hogy az oltóanyagok által kiváltott immunválaszt elkerülhetnék, akkor az ilyen vírus valószínűleg nem is tudna megtapadni az emberi szervezetben. A vírus tüskéje és az emberi sejtek között „kulcs-zár” kapcsolat van. Ha a vírus átalakult szerkezetét a vakcina hatására termelődött ellenanyagok nem ismernék fel, akkor már aligha tudná nyitni a zárat.
A korszerű oltóanyagok által kiváltott immunreakció a vírustüskék meghatározó részeit, antigénjeit veszi célba. Nemcsak egyet, hanem egyszerre többet is, ezt úgy mondjuk, poliklonális választ váltanak ki – magyarázta a 168 Órának Falus András akadémikus. A tüskefehérjén többtucatnyi célpont van, és roppant alacsony annak valószínűsége, hogy egyszerre mind megváltozik. Ráadásul ha a tüskefehérje csúcsa átalakul, már nem is tud kötődni az emberi sejt receptoraihoz.
Az immunológusprofesszor szerint a nagy biotechnológiai cégek sorozatban állítják elő az úgynevezett pszeudo- vagy álvírusokat. Ezek olyan mesterséges kórokozók, amelyeknek a felszínére felviszik a tüskefehérje rengeteg változatát. Tehát olyan mesterséges mutánsokat hoznak létre a laboratóriumokban, amelyek lefedik a tüske alkotóelemeinek nagyszámú lehetséges kombinációját. Azokat is, amelyek a természetben még nem jöttek létre, de lehet, hogy hamarosan megjelennek. Ezek az álvírusok modellezik, hogy mire kell számítanunk.
A tudósok az így gyártott mutánsokat összehozzák a már beoltott emberek szervezete által termelt ellenanyagokkal, és megnézik, hogy melyik ellen hatékonyak, melyik ellen nem. A Pfizer és a Moderna oltásai szinte mindegyik variáns ellen hatékonynak bizonyultak. Falus akadémikus szerint tehát nem az a legfontosabb gond a mutánsokkal, hogy megbetegítő képességük erősebb lenne a jelenleg domináns vírusváltozatoknál, hanem hogy gyors terjedésük sokakat megbetegíthet, és több halálos betegséget okozhat.
Duda Ernő úgy gondolja: hosszú távon, ha a hatékony oltást végre az emberek többsége megkapja, az úgynevezett hosszú-COVID betegség több gondot fog okozni, mint a vírusok mutációja. A COVID ugyanis alattomos fertőzés, nagyon sok másodlagos és harmadlagos reakciót válthat ki, krónikus betegségeket okozhat. A hosszú-COVID-nak elnevezett tünetegyüttes azt mutatja, hogy a vírus fehérjéi milyen romboló folyamatokat tudnak elindítani. Egyebek mellett autoimmun választ válthatnak ki, amikor a szervezet védekező reakciói a saját szerveink ellen fordulhatnak. Ma már tudjuk, hogy a fertőzésen átesett emberek idegrendszere, szíve vagy érrendszere, esetleg veséje maradandó károsodást szenvedhet, gyakran azok esetében is, akiknek a tünetei nagyon enyhék voltak. Vannak gyerekek, akik légúti megbetegedés nélkül vészelték át a vírusfertőzést, ám az úgynevezett Kawasaki-kórhoz hasonló érgyulladásos betegség alakul ki náluk. A szegedi professzor éppen a hosszú-COVID jelenség miatt nem helyesli a kínai Sinopharm cég védőoltásának használatát, hiszen abban a vakcinában benne van az egész elölt vírus, annak minden olyan alkotóelemével együtt, amelynek a hosszú távú hatását még nem ismerjük.
A versenyfutás mindenesetre felgyorsult. Megjelentek az eddiginél ragályosabb vírusok, miközben az emberiség több védőoltást gyárt, mint korábban bármikor bármilyen más betegség ellen. A szakértők pedig egyetértenek: a mutáns kórokozók és a hosszú-COVID elleni védekezés egyetlen hosszú távon is működő, hatékony módja a korszerű vakcinák alkalmazása. Az oltás és az oltakozás. / Barát József