Álmodj, királylány!

Molnár Csilla a megkoronázása után néhány hónappal beszedte a fonyódi lakásukban található összes gyógyszert, s bár közeli ismerősei a mai napig azt állítják, nem akart meghalni, talán csak egy drámai fordulattal szerette volna felhívni valamire a környezete figyelmét, a bevett gyógyszerek mennyisége nem erre utalt. Két nappal a tragédia után, 1986. július 12-én a Somogyi Néplapban Varga István újságíró így zárta a nekrológot: „A halálról érkező híradásban éveinek száma fölkiáltójel is. Talán a teher volt túlságosan nagy, mintha a bőven mért siker összeroppantotta volna a felnőtt emberben rejtőző kamasz szívet. A korona lehullt. Búcsúzunk Miss Magyarországtól. A legendák már ne zavarják a nyugalmát! A legendák pedig nemhogy eltűnnének, inkább újraszületnek.”

A tragédia után hosszú ideig nem rendeztek itthon ilyen versenyt. A rendszerváltás után természetesen kinyílt a piac, és sokan rávették magukat erre az iparágra, kezdve a kisvárosi művelődési házakban a férfiak örömére összetákolt mustráktól a televíziós közvetítéseket megcélzó nagyhalakig.

Mára két, nemzetközileg is elismert nagyvállalkozás maradt talpon. Az egyik a Fásy Ádám jegyezte A Magyarok Világszépe című szépségmustra, amelynek tavalyi győztese Egyiptomban vehetett részt a világversenyen. Fásy már 1991-től 2006-ig birtokolta a Miss Universe és a Miss Europe, majd 1996–2005 között a Miss World magyarországi licencét, majd tíz év szünet után, 2016-ban indította újra a jelenlegi produkciót, amelynek különlegessége, hogy a világból minden olyan 17 és 27 év közötti hölgy jelentkezhet, aki hivatalosan tudja igazolni magyar származását

A másik show a Magyarország Szépe, amely egy Rogán ex feleségéhez, Gaál Cecíliához és Sarka Katához köthető cég, a Digital Minds Kft. tulajdona. A vállalkozás tavaly 52 millió forintot kapott az MTVA-tól azért, hogy a versenyt a Duna World és a Duna Tv csatornán közvetítse. Idén a járvány miatt elmarad a rendezvény.

A rendszerváltás persze meghozta a Kárpát-medencébe a nyugati világban, elsősorban az USA-ban honos gyermek- szépségversenyeket is. Magyarországon hat csoportban versenyeznek a gyerekek: 6–18 hónapos, 18 hónapos–3 éves, 3–5 éves, 5–10 éves, 10–13, illetve 13–16 éves korosztályban. A sor elejére tekintve azért erős kétségeink támadhatnak azt illetően, hogy e versenyek közönségének soraiban vajon hány ferde hajlamú pedofil férfi kukucskálhat a kifutón felvonuló, körbehurcolt babák szoknyácskája alá.

Az, hogy ma már Magyarországon is évente rendeznek babaszépségversenyeket, jól mutatja, milyen sok szülő siettetné csemetéje piaci megmérettetését. Ez durván hangzik, de mi más lenne egy-egy szépségverseny, mint üzlet? Az egyik ügynökség e szavakkal jellemzi a versengés célját: „Szépségversenyünk a kiemelkedő egyéniségekre, a személyiség varázsára és a versenyzők elbűvölő jellemére összpontosít, amely együtt jár a külső szépséggel, amellyel gyermekeink rendelkeznek.”

Mindenkinek persze a maga gyereke a legszebb. Azonban ha a külvilág is gyakorta ezt igazolja vissza, a szülőben könnyen kialakulhat egy olyan jövőkép, amelyben a csemete sikerességének egyetlen – vagy legmeghatározóbb – záloga a szépség. A szépségbiznisz arra a szükségletre építő üzlet, hogy az emberek kíváncsiak, s a mustra sokféle nézőt vonz. Valóságos húspiac, amely kereskedelmi értékkel bír.

Az Amerikai Egyesült Államokban már évtizedek óta küzdenek a pszichológusok azzal, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban jutnak el a felnőttség torz állapotába – amire Varga nekrológja is utalt –, a gyerekszív, a gyereklélek egy rákényszerített felnőttes külsőben szenved. Az amerikai szakirodalomban ezt felnőttesítésnek nevezik, ennek veszélyeire mutat rá Vajda Zsuzsanna Siettetett gyerekek című, a Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet Pszichológia Tanszékén készült tanulmánya is: Carleton Kendrick, az Egyesült Államok egyik népszerű nevelési szakértője szerint a tizenévesek körében az elmúlt húsz év során megháromszorozódott az öngyilkosságok száma, amit részben a testükkel elégedetlen fiatalok követnek el, nőiességüket bizonyítandó lányok százezrei esnek teherbe, és változatlanul magas a szülések aránya tizenéves korban. Már 10-12 éves lányok fogyókúráznak, sokszorosára növekedett a gyerekek és fiatalok körében az erőltetett sportedzések közben elszenvedett sérülések száma.

Vannak olyan pszichoterapeuták is, akik a „felnőttesítést” korunk elkerülhetetlen kihívásának tartják. Arra hivatkoznak, hogy éppen a korai éréssel lesznek védettek a gyerekek a médiaártalmakkal szemben. Szerintük minél felnőttesebb valaki, annál jobban tudja kezelni a médiából, a virtuális világból érkező negatív hatásokat. Valószínű, hogy mindkét jelenség együtt hat a gyerekekre, és nem könnyű megtalálni az egyensúlyi állapotot.

A baba- és gyermekszépségversenyek népszerűsége viszont nem arra utal, hogy a szülők a csemetéik megerősítését, az életre való sokoldalú felkészítését szorgalmazzák, inkább e legegyszerűbb, egytermékes sikerpályát keresik, ahol a szépséggel, ezzel az egyetlen kiugró adottsággal fényes és gyors karriert lehet befutni. Marilyn Monroe, Claudia Schiffer vagy Naomi Campbell példái lebegnek a könnyes szülői szemek előtt, elfeledve, hogy még a szupermodellek, tehát az igazán sikeres emberek köreiben is igen gyakori az összeomlás, a depresszió, a drogfüggés és az aranylövések vagy éppen az öngyilkosságok előfordulása.

Dél-Koreában, ahol a zene- és a divatipar már jó ideje a 10-12 éves sztárok kinevelésére építi az üzletet, a nagyon gyorsan világhírnevet szerző Daul Kim 20 éves korára már skizofrén tünetekkel küzdött, és öngyilkos lett. Tavaly rázta meg a modellvilágot a 15 éves skót Sephora Laforge öngyilkossága. Az egyébként a barátai szerint nagyon vonzó, életvidám, angyali kislány – aki legalább három évvel idősebbnek látszott a koránál – gyakran fordult segítségért a környezetéhez, mert depressziós rohamai voltak, de senki nem vette őt komolyan. Elle Macpherson mesés vagyont teremtett magának a kifutók világában, férfiak ezrei rajongtak érte, valóságos istennőként imádták. Szerelmétől két gyereke született, ám a második után annyira megrettent az öregedéstől, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, amelyet végül túlélt. Szerelme viszont hamarosan elhagyta Uma Thurmanért, csalódásában felvágta az ereit. Ugyan ismét megmentették, de azóta is mély depresszióban él, állandó pszichiátriai kezelésre szorul. Végtelenségig lehet sorolni a tragédiákat, a szülők egy része nyilván mégis csak a sikeres, csillogó sztárvilág szereplőit látja maga előtt, amikor elindítja csemetéjét az ígéret földje felé.

Akik a korai népszerűséggel járó lelki terheket fel is tudják dolgozni, eleinte nem számolnak azzal, hogy a testük nem marad változatlan, s a szépség-, a divat- és a sportvilág akkor kegyetlenül kiejti őket. Erre nyilván legtöbben azzal készülnek, hogy igyekeznek még fiatalon kellően nagy tőkét összerakni, hogy később pályát változtatva se csússzanak le az életben. Nagyon gyakori, hogy az öregedéstől való félelem okán sanyargatni kezdik magukat, sokak plasztikai sebészekhez fordulnak segítségért. Egyik-másik „átszabott” hírességre szokták mondani, hogy mára legfeljebb a nevük eredeti. A kétségbeesés sokakat betegségbe kerget, a legismertebb jelenség az anorexia, a túlhajtott fogyókúrázás, amely az utóbbi időkben már nemcsak a nőknél, hanem egyre inkább a férfiaknál is felfedezhető, különösen a sportolók körében.

Ami nagyon aggasztó, hogy már a tinédzserek körében is évről évre nő az ilyen esetek száma. Mindez korábban a fehér, közép- és felső osztályhoz tartozókra volt jellemző, az utóbbi két évtizedben azonban Afrikától Ázsiáig egyre többen küzdenek ezekkel a nyavalyákkal. Közben a testképzavarok újabb és újabb változataival találkoznak a pszichológusok, mint például az exorexia, az orthorexia vagy az izomdiszmorfia.

Az utóbbi jellegzetessége, hogy egyes férfiak túlzásba vitt edzéssel, speciális étrenddel, sokszor anabolikus szteroidok segítségével hatalmas izomzatot építenek, ám magukat továbbra is vékonynak, gyenge fizikumúnak látják. A testépítők számítanak a leginkább veszélyeztetettnek, körükben idehaza mintegy 4-5 százalékos az izomdiszmorfia előfordulása – írja a Semmelweis Egyetem honlapján Dr. Babusa Bernadett adjunktus. Megint másféle zavar az orthorexia, amelynek jellegzetessége a doktornő szerint, hogy a beteg megszállottan ragaszkodik az egészséges ételekhez. Ez a ragaszkodás egyes esetekben azt is jelentheti, hogy akár képes koplalni is, hogy ne kelljen „tisztátalan” ételt fogyasztania. Ezek a betegek ritualizált étkezési szokásokat alakítanak ki, mindennapjaik központi témája az evés és annak megszervezése.

Különösen nehéz dolguk van a szakembereknek abban az esetben, ha a páciensük rejtegeti a világ elől a zavarait. A legtöbb esetben a kórosan lesoványodott emberről, ha valamilyen egyéb betegséggel fordul orvoshoz, a vizsgálatok során nem derül ki, vagy csak későn fedezik fel a valódi bajt, a testképzavart. Az evészavarokkal gyakran társulnak különböző pszichiátriai kórképek, közöttük a depresszió a leggyakoribb – írja a medicalonline.hu egyik szerzője.

Mindazok körében, akik a testüket használják a karrierépítésben, hamar kialakul a személyiség nélküli önkép, vagyis valóban önálló, lelküktől elidegenedett tárgyként kezelik és értékelik a saját fizikai valójukat. Ez a későbbi lelki bajaik, még később már szomatikus tüneteik oka.

Lehet, hogy van, akibe már az első babaszépségversenyen beköltözik a kór, és számukra a siker, a boldog élet egyetlen reménye, a királylány álma marad. / Rózsa Péter