Kamu tudomány és diplomabiznisz

„Könnyű megtéveszteni az embereket” – jegyezte meg az áldoktorokról szóló egyik internetes bejegyzés kapcsán a Szkeptikus blog hozzászólója. Ha valaki Dr. X. Y. PhD-ként mutatkozik be, kevesen fognak állítólagos kutatási eredményeinek utánanézni. Nem fogják elkérni tőle a diplomáját. Elég, ha szemüveges, jól öltözött, látszólag egyetemen vagy laboratóriumi környezetben készült fényképpel reklámozza magát, de sokszor az is megteszi, ha fehér köpenyt visel.

Ezektől az áltudósoktól általában azok remélnek segítséget, akik a gyógyulásuk érdekében már sok mindent kipróbáltak, de a hivatásos orvosi gyógymódok nem segítettek – keresi a magyarázatot az emberek hiszékenységére a SOTE szakpszichológusa. A szakember az internetben látja a veszélyt. A világhálón ugyanis megannyi téves, tudományosan megalapozatlan információ kering, amelyek valóságtartalmát a hétköznapi ember nem tudja megítélni. A harmadik tényező: a szabályozások hiányosságai. Ilyen szempontból az úgynevezett étrend-kiegészítőként forgalmazott „csodaszerek” piaca jelent csábítást a csalóknak, mert az illetékes hivatalnál csak bejelentést kell tenni, ahol mindössze az összetevőket vizsgálják, a mérgező anyagokat igyekeznek kiszűrni. Hogy a címkén szereplő ajánlás valóban hatásos-e? A döntést rábízzák a vevőre.

– Etikátlan dolog bizonyított gyógyhatással nem rendelkező termékeket kórházban árulni – mondja Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója. A professzor néhány évvel ezelőtt egy portálon tette közzé a megdöbbentő képet, amelyen egy, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház onkológiai osztályán található hirdetés szerepelt: a plakát a Varga Gomba Információs Központot reklámozta. Amikor a rákos betegeknek javasolt étrend-kiegészítő összetételét megvizsgálták, érdekes megállapításra jutottak. Kiderült, hogy abban acerolát, brokkolit, búzacsírát, búzafüvet, eperfát, fekete áfonyát, fekete szedret, gránátalmát, valamint háromféle gombát: gyapjas tintagombát, bokrosgombát és hamvaskéreg-gombát találtak. Az egyik szakértő erre azt írta: „első ránézésre a felsoroltak többségéből egy kellemes nyári gyümölcssalátát is összeállíthatnánk, amely nyilvánvalóan még egy enyhe megfázáson sem segítene. Miért hirdetik mégis ezt a terméket egy olyan részlegen, ahol rákos betegek reménykednek a gyógyulásban?”

Amióta kipattantak a hasonló ügyek, az állítólagos gyógyító csodaszereket kínáló vállalkozások önvédelemből kiírják a honlapjukra: „A jelenleg hatályban lévő EU-s és magyar jogszabályok alapján az étrend-kiegészítőknek és semmilyen más élelmiszernek (például fokhagyma) gyógyhatást tulajdonítani nem szabad, ezért a videofilmekben látható állapotjavulások és egyéb nyilatkozatok nem vonatkoztathatók… a cégek étrend-kiegészítő és élelmiszer termékeire sem.”

– Jó példa az áltudósok tevékenységére a csupán fogtechnikusi végzettségű, magát sok éve kutatóorvosnak kiadó egerszalóki Csabai Zsolt esete – emlékeztet Szilágyi András biofizikus-kutató, a Természettudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja, akit Csabai rágalmazás címén beperelt, ám a napokban visszavonta a feljelentését. – Az étrend-kiegészítőket forgalmazó vállalkozó önmagát buktatta le, amikor bemutatta a végzettségének igazolását alátámasztó „diplomáit”: interneten vásárolt okleveleket, s azzal védekezett, hogy a külföldön szerzett diplomáját még nem honosíttatta – idézi fel Szilágyi András.

Talán nem alaptalan feltételezni, hogy az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának illetékesei (ők foglalkoznak Magyarországon a diplomák honosításával) alighanem nevetőgörcsöt kapnának, ha az általa bemutatott okleveleket tennék eléjük „honosításra”. A hivatal sajtóosztálya persze komoly választ adott kérdésünkre. Az elismerés és honosítás szükségességéről ezt írták: „A Magyarországon el nem ismert vagy nem honosított külföldi okleveleknek nincs jogi hatályuk, jogi értelemben az elismerést vagy honosítást megelőzően a külföldi oklevelek semmilyen hazai végzettségi szintet vagy szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot nem tanúsítanak. A hatályos jogszabályok szerint a külföldi – például orvosi, tanári, mérnöki oklevél – az elismeréssel, míg a tudományos fokozatok (PhD) a honosítással kerülnek a magyar jogrend hatálya alá. A korábbi jogszabályok értelmében az orvosi oklevelek esetén is honosításról lehetett beszélni, a magyar személyazonosító igazolványba, útlevélbe kizárólag a magyar doktori cím jegyezhető be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság alapnyilvántartásába a külföldi orvosi oklevéllel rendelkezők az elismerési eljárás lefolytatása után, az elismerő határozat birtokában kerülhetnek be. (A korábbi terminológia a honosító döntés volt.)”

Megkérdeztük a hivatal véleményét arról is, megfelelőnek tartják-e a hazai szabályozást az áldiplomákkal történő visszaélések kiszűrésére? Mint írták: „A külföldi oklevelek elismerésekor az oklevelet kibocsátó intézmény jogállását, állami elismertségét, a képzést magát, annak külső minőségbiztosítottságát az érintett ország oktatási, oktatásirányítási hatóságainak, az akkreditáló szervezeteknek a hivatalos honlapján közzétett adatbázisaiban ellenőrzi az eljáró hatóság. Az eljárás során vizsgálja az elismerni kért oklevél valódiságát is. Amennyiben szükséges, a hatóság közvetlenül az adott országbeli hatóságokhoz vagy kiállító intézményhez fordul szakvéleményért. Az eljárás során kiszűrhetők a tényleges felsőoktatási képzést nem folytató, az adott ország felsőoktatási rendszerébe tartozónak nem minősülő intézmények által kiállított oklevelek”.

Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság korábbi elnöke úgy gondolja, hogy az egerszalókihoz hasonló „vállalkozások” talpa alól azzal lehetne kihúzni a talajt, ha nemzetközi szinten elejét lehetne venni a diplomabiznisznek. Úgy tudja, hat-hétszázezer forintért bárki rendelhet magának jogi, természettudományi, mérnöki vagy tanári oklevelet a brit, spanyol vagy dél-amerikai diplomagyáraktól, ahol – némi felár ellenében – a záróvizsga érdemjegyét és a kiállítás dátumát is a vásárlók igényeihez igazítják.

Néhány éve a BBC járt utána az Irish International University egyik volt mesterszakos hallgatója panaszának. A hivatalosan londoni székhelyű, valójában Malajziából irányított intézményben hét év alatt több mint ötezren vettek át teljesen értéktelen, a világ egyetlen országában sem elismert diplomát. Pedig a többségükben külföldi hallgatók busás összegeket fizettek a „képzésért”: több mint 4500 eurót utaltak át a nevével ellentétben Írországhoz egyébként semmilyen szálon nem kötődő, nem akkreditált intézménynek. A csalást annyira profin dolgozták ki, hogy a diákok szemesztereket végezhettek el anélkül, hogy észrevették volna a szélhámosságot.

A diplomabiznisz az elmúlt években pörgött fel igazán. A világon évente mintegy 200 ezer hamis diplomát vagy oklevelet bocsátanak ki. Volt olyan év, amikor világszerte 48 százalékkal, Európában 31 százalékkal nőtt a hamis oklevelet kiállító, állítólagos egyetemek, főiskolák száma. Pontos adatok nincsenek, de akár háromezer álegyetem is működhet. Európában közel 600 diplomagyárról beszélnek, ebből bő háromszáz Nagy-Britanniában van bejegyezve.

A legtöbb álegyetemet azonban az Egyesült Államokban találni, számukat több mint ezerre becsülik. A latin-amerikai országokban működő diplomagyárak egy része Spanyolországban is terjeszkedni kezdett, az utóbbi évek egyik legnagyobb botránya is a perui székhelyű, de Alicantéban és Madridban működő „orvosi akadémia” miatt robbant ki. Az eset az álegyetemek berkein belül is felháborodást keltett: egészségügyi oklevelet ugyanis még a diplomahamisítók sem állítanak ki. Ráadásul kiderült, hogy ilyen hamis diplomával egyesek praktizáltak is. Volt, aki szépészeti klinikát nyitott, zsírégető krémeket gyártott, szilikonos kezeléseket végzett, mások fizikoterapeutaként dolgoztak rehabilitációs klinikákon. A sebész, pszichológus, fizikoterapeuta- és gyógyszerész-képesítést 18 ezer euróért árulta az intézmény.

Ilyesmire idehaza is volt már példa. Sem doktori fokozata, sem orvosi diplomája nem volt a Bajor Imrét utolsó hónapjaiban kezelő Vargha Zoltánnak sem, aki rendszeresen „dr.” Vargha Zoltánként nyilatkozott. Varghát 2009-ben jogerősen elítélték közokirat-hamisításért, mert érvénytelen diplomával, hamis papírral a nemzetvédelmi egyetemen sikerült doktorálnia katonai műszaki tudományokból, de az egyetem később megfosztotta címétől, miután kiderült a csalás. Vargha az orvosok gesztusait kölcsönözve nyilatkozott, szeretett celebekkel mutatkozni, a róla elnevezett „tudományos intézetet” – ahol állítása szerint még a rákot is gyógyítani tudja – pedig az amerikai kórházsorozatok díszleteinek megfelelően rendezte be.

– Ez nagyon szélsőséges eset – nyugtat meg Boldogkői Zsolt professzor. – Magyarországon ténylegesen gyógyító, kezelő orvosi praktikát hamis diplomával nagyon kevesen mertek megkockáztatni.

Az utóbbi években ütötte fel a fejét egy új jelenség: néhány természetgyógyász a nevében doktori címnek látszó titulust használ. Megjelentek a masszőrök, a természetgyógyászok között olyanok, akik a nevük előtt egy apró vonást, azaz aposztrófot biggyesztenek a doktor (’Dr.) titulus elé. Lehetett már hallani pedikűrös végzettségű „doktorról” is, akik ezzel azt a látszatot keltik, mintha szakmájuk doktorai lennének. Ez a jelenség alapvetően ingathatja meg a bizalmat a megfelelő szakmai képesítéssel, és az azt a nevükben is használni jogosult doktorokkal szemben. Ezért az aposztrófos doktori cím használata már bekerült a szabálysértési törvénybe is: ha valaki doktornak adja ki magát, miközben valójában nem rendelkezik erre jogosító oklevéllel, a szabálysértési törvény 137/A pontja értelmében a jogosulatlan címhasználattal szabálysértést követ el, amely pénzbírsággal sújtható. A bírság legmagasabb összege százötvenezer forint lehet. / Somfai Péter