Nagyvonalú támogatás vagy hazugság?

„Az állam kötelezett bennünket a leállásra, ezért az állam biztosítson nekünk feltétel nélküli alapjövedelmet” – ezzel a szlogennel tüntettek Rómában helyiek. Olaszországban többször is leállították a gazdaságot, hogy megfékezzék a járványt.

Nem az olaszok az egyedüliek, akik a COVID-19 miatt előállt helyzetet a feltétel nélküli alapjövedelem, az FNA bevezetésével orvosolnák. Úgynevezett polgári kezdeményezés indult az Európai Unióban, hogy a tagállamokban tegyék kötelezővé az FNA-t. Az értelmi szerzők szerint csökkennének az uniós tagországokban tapasztalható regionális különbségek, növekedne viszont a gazdasági és társadalmi kohézió. Egymillió aláírást kellene összegyűjteni jövő év szeptemberéig az EU hét tagállamában ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a témával. Nem jó előjel, hogy a 2013-ban indult hasonló kezdeményezés kudarcot vallott: csak hat tagországban, Belgiumban, Bulgáriában, Észtországban, Hollandiában, Horvátországban és Szlovéniában gyűlt össze a szükséges támogatói aláírás (Magyarország is közel volt hozzá).

Németországban viszont már most nagyszabású, úgynevezett pilot projekt indult, hogy kiderítsék: az FNA-ra vonatkozó elképzelések működnek-e a gyakorlatban. Százhuszonkét résztvevő három éven át 1200 eurót kap majd havonta feltételek nélkül. Az érdeklődés óriási volt: mintegy kétmillió pályázó közül választották ki őket.

„Eddig elsősorban ideológiai alapon folytak a viták az alapjövedelem hatásairól, de most a kísérletünk szélesebb tudományos alapot hoz létre az FNA-ról folytatott konstruktív viták számára” – írta a Mein Grundeinkommen (Az Én Alapjövedelmem, MG) berlini civil szervezet, a projekt egyik kezdeményezője a lapunknak eljuttatott ismertetőjében. Az MG a Német Gazdaságkutató Intézettel (DIW) együttműködésben azt vizsgálja, hogyan hat a feltételek nélküli, rendszeres jövedelem az emberek viselkedésére.

„Számomra már régen egyértelmű, hogy a szabadság azt is jelenti, hogy az ember pénzügyileg független” – mondta Marwa Fatafta palesztin bevándorló, a projekt egyik kedvezményezettje, aki a támogatással valószínűleg meg tudja valósítani régi vágyát, és végre meg tud élni a művészetből.

Az MG egyébként hatszázötven embernek korábban már biztosított egy éven át havi 1000 eurónyi alapjövedelmet. Mint írják: „a nyertesek egészségesebben éltek, intenzívebben részt vettek a közösségi életben, bátrabb döntéseket hoztak még akkor is, ha korábban sem voltak anyagi gondjaik”.

Az FNA támogatói általában ezzel érvelnek. Rutger Bregman, az Utópia realistáknak című kötet szerzője szerint az ingyenpénz nem tesz lustává, viszont nagyban hozzájárul a szegénység felszámolásához. A holland történész szerint a rendszeres ingyenes jövedelem miatt csökkent az alultápláltság, és a koldulás, illetve a bűnözés is visszaesett. „Az ingyenpénz ráadásul az egész gazdaságnak jót tesz: az emberek többet vásárolnak, ami növeli a foglalkoztatottságot és a jövedelmeket” – írja Bregman.

Finnországban 2017–18-ban zajlott a mostanihoz hasonló kísérlet, amelyben kétezer, találomra kiválasztott munkanélküli vett részt, aki a hagyományos munkanélküli-segély helyett automatikusan kapott 560 eurót havonta – mindenfajta elvárás, illetve bürokrácia nélkül. Mellette dolgozhattak, ha akartak; bármennyit kerestek, az alapjövedelem járt nekik. Az adatok alapján a résztvevők boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lettek, ám nem siettek vissza a munkaerőpiacra.

Az alapjövedelem az amerikai demokraták körében is támogatókra lelt. Andrew Yang elnökjelölt-aspiráns 2020-as kampányának egyik programpontja volt, hogy a szövetségi kormány minden amerikai felnőttnek adjon havi 1000 dollárt más szociális programok rovására. Az alapjövedelem gondolatát támogatja Elon Musk és Mark Zuckerberg is.

A nyár elején a Pulzus Kutató által a Napi.hu számára készített felmérés szerint a magyarok 80 százaléka egyetért azzal, hogy itthon be kell vezetni az általános alapjövedelmet, a válaszadók több mint fele pedig úgy látta, hogy ezt a lehető leghamarabb meg kell tenni.

Európában egyébként elsőként 2016-ban Svájcban bocsátották népszavazásra az FNA bevezetését. A svájciak majdnem ugyanolyan arányban, 77 százalékban utasították el a tervet, mint ahányan Magyarországon támogatták. Nyilván az más kérdés, hogy ha itt is referendumot tartanának a kérdésről, akkor a pró és kontra érveket felvonultató viták miként hatnának a közvéleményre, és mi lenne a voksolás kimenetele.

Magyarországon elsősorban a Párbeszéd, illetve Karácsony Gergely igyekszik meglovagolni az FNA iránt újból megmutatkozó érdeklődést (2013–14-ben már volt egy éles vita a szakemberek, illetve az újságírók között). A főpolgármester nemrég egy online rendezvényen azt mondta: „itt és most Magyarországon az a legfontosabb cél, hogy legyen egy olyan jövedelmi szint, amely alá a közösség egyik tagja sem csúszhat”. A Párbeszéd válságkezelő alapjövedelmet javasol: százezer forintnál kisebb bevétele nem lehet senkinek, tehát százezer forintig kiegészítenék a jövedelmeket.

Szalay-Berzeviczy Attila, aki szintén részt vett az online rendezvényen, úgy véli: történelmi időszakot élünk meg, amely rendkívüli megoldásokat igényel, nem tudunk a korábbi válságok tapasztalataiból teljes mértékben kiindulni. A Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke szerint a teljes lefagyás a gazdaság nem minden szereplőjét érinti ugyanolyan mértékben. Amikor a társadalom érdeke diktálja azt, hogy emberek ne dolgozzanak, akkor indokolt félretenni a békeidőben működő kapitalista szabályokat, és fontosabb szerep jut a szolidaritásnak, ezért indokolt az alapjövedelem bevezetése – érvelt a volt tőzsdeelnök.

Egy másik online vitában Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta, az alapjövedelem „szellemi gyökere” azonos a kommunizmuséval. A kormánypártok egyébként is a segélyalapú társadalom megvalósulásának tartanák az FNA bevezetését, miközben ők a munkaalapú társadalomban hisznek.

Mihályi Péter közgazdász lapunknak azt mondta: a mostani helyzet sem indokolja a feltétel nélküli jövedelem folyósítását. A Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint a járványnak valóban súlyos következményei vannak, de az csak a társadalom töredék részét érinti. „Azok, akiket érint, teljesítenek bizonyos feltételeket: például azt, hogy COVID-osok, vagy elvesztették a munkájukat. Nem is kétséges, hogy az embereket bizonyos feltételek esetén támogatni kell, ám a COVID pont olyan példa, ami nem feltétel nélküli” – mondta a közgazdász, aki korábban Csillag Istvánnal együtt 21 közgazdasági érvet sorakoztatott fel az NFA-val szemben.

Szerinte azok, akik komolyan gondolkoztak a feltétel nélküli alapjövedelemről pár évvel ezelőtt, „valójában rosszhiszeműek és hazudnak”. „Azok az emberek, akik mélyen szocialista meggyőződésűek, azt gondolják, hogy egy olyan nagyvonalú támogatási politikát, amely a romák helyzetén segítene, a magyar nép többsége ellenezne, ezért találták ki ezt a konstrukciót, hogy adjunk mindenkinek, mert akkor legalább a romáknak is adhatunk. Ez egy súlyos hazugság” – mondta Mihályi Péter, aki egyébként nem ellenzi a romák támogatását, mert szerinte „a legszegényebbeken kell segíteni”.

Nem kevés pénzre lenne szükség ahhoz, hogy az elképzelés megvalósuljon, a költségek akár a GDP több százalékára is rúghatnak. A német pilot projektet magánadakozók finanszírozzák, de ha állami méreteket öltene az FNA, akkor azt az elképzelések szerint a jelenlegi segélyezési rendszer felszámolásával, illetve adóemeléssel lehetne megvalósítani.

Seres László politikailag, illetve morálisan közelíti meg a problémát. A publicista szerint az FNA nagyon rossz üzenet lenne, és ezen a mostani helyzet sem változtatott. „A társadalom nagy része fizet adót. Egy olyan alapjövedelem, amelyik nem céloz érintett csoportokat, hanem egy általános jóléti juttatást ad, az nagyon rossz üzenet a társadalom produktív tagjai felé: azoknak, akik vállukon hordják az egész adórendszert, a gazdaságot, a rizikót vállaló vállalkozók, a startupok”. Ráadásul „akinek van, annak minek adni, illetve a pontosabb kifejezés az lenne, hogy minek visszaadni, hiszen egyébként is a személyi jövedelemadójukból meg más adójukból osztanának nekik vissza”.

Seres szerint az FNA-nak politikai szempontból is van jelentősége, „mert a populizmus meg az ígérgetések felé tolná el a választásokat. Egy idő után nem lenne elég az összeg, amit kaphatnak az emberek, mindig lenne, aki azt mondja: még többet akarunk, a gyereket is el kell tartani belőle, ez nekünk jár. Vagyis alanyi jogként fogják megélni azok, akik kapják. A vagyonosabb rétegek pedig nem akarnak majd osztályháborút, így inkább belemennek abba, amivel ez jár, csak azért, hogy ne legyenek szociális lázongások”.

Mihályi nem jósol nagy jövőt az uniós polgári kezdeményezésnek, szerinte biztos, hogy nem fog célt érni. „Olyan nyilvánvalóak a társadalmi ellenérdekeltségek, hogy ki van zárva. Ha véletlenül ez a gazdasági válság a mostaninál is súlyosabb lenne, amit azért nem lehet kizárni – bár én nem tartom valószínűnek –, akkor aztán pláne, hogy elbukik. Hogy aktuális példánál maradjunk, Amerikában nagyon helyesen csinálták, hogy aki elvesztette a munkahelyét a COVID miatt, és ezt tudta igazolni, kapott egy egyösszegű támogatást. Ez rendben van, helyes.”

Bregman azt prognosztizálja, hogy sok más elképzeléshez, amelyet eredetileg utópiának tartottak (például a nők egyenjogúsága, az általános választójog, a rabszolgaság eltörlése), majd az NFA-t is bevezetik valamikor, ezért nevezi „realista utópiának” a tervet. Seres nem tartja lehetetlennek, hogy elterjed az NFA, de az szerinte disztópia lesz. „Számomra nem az általános emberi boldogság felé mutat, hanem elég riasztóan azt jelezné, hogy az életem nem a saját kezemben van, hanem az államéban, a kormányzatéban. Nem akarok demagóg lenni, de ez mégiscsak az államszocializmus időszakát idézné föl, amikor a kormányzat azt mondta: mi azért vagyunk, hogy nektek jót tegyünk. A fő üzenet akkor az volt, hogy mi az ő kezükben vagyunk. Ez nem lenne nagyon másképp most sem, még akkor sem, ha nem lenne totális diktatúra, de egyfajta jóléti mázba burkolt eltartottság, szép új világ lenne, ami mindenképp az egyéni jogok, a kreativitás kárára menne, hiszen nem ösztönözne, a versenyt kiiktatná, egyfajta szociális populizmust erősítene.” / Eperjesi Ildikó