Így változik meg a gyógyítás

Mobiltechnológia

A fogyasztók már megszokták, hogy különböző digitális eszközök segítségével férjenek hozzá az adataikhoz. Felmérések szerint azok aránya, akik valamilyen egészségügyi alkalmazást használnak a tabletjükön vagy telefonjukon, a 2014-es 13 százalékról mára 48 százalékra emelkedett. A fejlett, mesterséges intelligenciát is használó rendszerek lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szakemberek közvetlenül kommunikáljanak a felhasználókkal, azonosítsanak bizonyos betegségeket, egészségügyi állapotértékeléseket végezzenek, és a szükséges lépéseket meghatározzák. Van olyan egészségügyi mobilalkalmazás Kínában, amely több mint egymilliárd felhasználó számára elérhető, és több mint 38 ezer orvosi intézményhez kapcsolódik.

Mesterséges intelligencia

A mesterségesintelligencia- (MI-) alkalmazásoknak a következő időszakban óriási jelentőségük lesz az egészségügyi kiadások mérséklésében. E rendszerek ugyanis a betegadatok értékelése alapján olyan előrejelzéseket képesek készíteni, amelyek megjósolják, hogy az adott állapotváltozásnak milyen kimenetei lehetségesek. Például jelzik, ha valaki közelgő infarktussal számolhat. Így az orvosok időben be tudnak avatkozni, nem engedik kifejlődni a betegséget, s ezzel mind a páciensek, mind a kórházak, mind a nemzetgazdaságok számára hatalmas megtakarításokat hozhatnak. Nem véletlen, hogy az Európai Unió 2020-ig több mint 20 milliárd eurót fektet MI-ba és más egészségügyi technológiákba. A világ legnagyobb technológiai cégei is ebbe az irányba mozdulnak. A Google például az MI és a gépi tanulás eszközeivel szerez egyre nagyobb teret az egészségügyben. „Ez az egyik legnagyobb terület, ahol az MI előnyei a következő 10-20 évben meg fognak jelenni” – mondta erről Sundar Pichai, a cég vezérigazgatója.

Viselhető eszközök

A civilizációs betegségek, például a cukorbetegség növekedésével egyre több fogyasztó fordul az egészségi adatait ellenőrző hordozható eszközök felé. A vércukorszintet, a pulzust, a fizikai aktivitást és az alvást figyelő eszközök segítenek nyomon követni az egészségi állapotukat. Az így keletkező adatok kifinomult algoritmusokkal elemezhetők, és kialakítható a segítségükkel a hosszú távú diagnózis és támogatás. De ezek az eszközök mindinkább betörnek az üzemegészségügy területére is, ahol például a stressz változását vagy a fáradságot mérhetik.

3D nyomtatás

Az egészségügy a 3D-s gyártás egyik legfontosabb piaca. Az USA-ban például évente akár százezer térdműtétre is sor kerülhet, amelyben 3D nyomtatással készült implantátumokat használnak fel. Ezzel az eljárással a felületek és szerkezetek optimalizálhatók az erő, a súly és az anyaghasználat szempontjai szerint. A technológia javíthatja a sebészek és a betegek közötti párbeszédet is, amelynek során a páciensek jobban megérthetik sajátos igényeik összetettségét.

Genomika

A fogyasztói genetika egyre népszerűbbé válik, ennek megfelelően a területen működő kutatócégek aktivitása is emelkedik. Egyre többen igyekeznek megismerni a személyes genetikájukat, illetve szeretnének ennek megfelelő gyógykezelést kapni. A gyógyszeripari cégek nemcsak az emberi genetika elemzésével kívánják fejleszteni a kezeléseket, hanem azokat az öröklődő géneket is megpróbálják eltávolítani, amelyek a betegségeket generációkon át továbbadhatják. Habár a génszerkesztés és különösen annak humán alkalmazása körül még komoly etikai viták zajlanak, a technológiai fejlesztés nem állt le. Humánembriókból a CRISPR génszerkesztő eszközzel már 2017-ben sikerült kiiktatni a hipertrofikus kardiomiopátiát. / Meixner Zoltán