Hogyan lett Izrael az oltás bajnoka?
„Egy picit fájt utána a karom, de egyébként semmi komolyabb” – válaszolta a 168 Óra kérdésére Omer Cohen a vakcináról. Mindössze öt-tíz percet állt sorban a 250 izraeli oltóközpont egyikében, hogy megkapja a Pfizer vakcinájának első adagját. Mellékhatást szinte egyáltalán nem érzett.
Cohen tartalékos katonaként vonult be egy hónap szolgálatra. A sereg tagjai az egészségügyisek és a 60 év felettiek mellett elsőbbséget élveznek az ország oltásprogramjában. A 9 millió lakosból összesen 2 millió tartozik valamilyen kiemelt csoportba.
„Nagyjából lehetetlen megtartani a szükséges távolságot a seregben” – mondta. – Ha egyvalaki elkapja a vírust, akkor az egész szakasz elkapja.”
Ezért Cohen már aközé a körülbelül 2,05 millió izraeli közé tartozik, akiket beoltottak a járvány ellen. Izraelben december 19-én kezdték az oltást, és mostanáig már a lakosság 23 százaléka megkapta.
 Pénz és infrastruktúra
Izrael rendkívül sok dózist vásárolt a Pfizertől. Tavaly 4 milliót rendeltek, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig január 7-én bejelentette, hogy a következő körben heti 400-700 ezer dózis érkezik – összesen 10 millió. Bár Izrael később folyamodott az oltásért, mint az USA vagy Kanada, de jó helyzetben van, mert 47 dollárt is hajlandó fizetni egy adagért – eközben az USA csak 15, az EU pedig 18 dollárt fizetne. Izrael a Modernától is elkezdett vásárolni, hasonlóan magas áron.
A nagy mennyiségű, gyors vásárlás azonban csupán az érem egyik oldala. A vakcinákat el is kell osztani, ehhez pedig olajozottan működő infrastruktúra és felszerelt egészségügy kell. Ellenpéldának ott van Németország: a legfrissebb adatok szerint 758 ezer beoltottnál járnak, miközben körülbelül kétszer ennyi vakcinájuk van – csak azokat nehéz eljuttatni a lakossághoz.
Izraelben minden polgárnak kötelező regisztrálnia a magáncégként működő, az ellátást szervező négy egészségügyi alap egyikénél. A politikusokban ott se bíznak túlzottan – egy közvélemény-kutatás szerint a 62 százalékuk elégedetlen Netanjahuval –, ám az egészségügyi alapokat nagyra tartják: 90 százalékuk bízik meg a szolgáltatójában.
Az intézmények jól felszereltek, és nem okoz gondot a szakemberhiány sem. Az egyik alap, a Clalit például az ország legnagyobb munkaadója: 45 ezer embert foglalkoztat. Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy óriási, az egész országot érintő oltási kampányt hajtanak végre. Izraelben a kanyaró és a gyermekbénulás ellen is hasonló módszerekkel oltották be a lakosságot: az infrastruktúra ezért már megvan, csupán a hatóanyag új.
Az egészségügyi rendszer felszereltsége, gyorsasága és digitalizáltsága akkor is vonzó lett volna a Pfizer számára, ha alacsonyabb árról tudtak volna csak megállapodni az izraeli kormánnyal. A rendszer ugyanis tökéletesen alkalmas arra, hogy a cég információkat gyűjtsön, és elemezze a tömeges oltás hatásait, körülményeit. Netanjahu ebben is szívesen áll rendelkezésükre: legutóbbi megállapodásuk szerint az ország a cég rendelkezésére bocsátja a beoltottak adatait, és a vakcinák elosztását is nyomon követhetik.
 A politika bekavar
Netanjahunak azért is érdeke, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban folyjon az oltásprogram, mert választásra készül. 2020 végén ismét összeomlott a kormánykoalíció – ezúttal egy költségvetési vita miatt –, és 2021. március 23-ra tűzték ki a következő voksolást, két éven belül immár a negyediket.
Vélelmezhető, hogy Netanjahu a robusztus oltási programmal akarja visszaállítani az iránta való – a korrupciós vádakkal is megtépázott – bizalmat. A decemberi koalíciós válság előtt nem számított kifejezetten jó járványkezelőnek, a szakértők és az orvosszervezetek többször is bírálták a kormány járványügyi intézkedéseit, és megkérdőjelezték a lezárások gyakorlati hasznát. Az ország 520 ezer regisztrált betegnél és 3817 halálos esetnél tart, jelenleg pedig a harmadik, a korábbiaknál is szigorúbb lezárás van érvényben.
A kormányt azért is bírálták – elsősorban nemzetközi szervezetek, például az Amnesty International –, mert nem biztosított vakcinát a Palesztin Hatóság területein élőknek. A palesztin vezetés azonban nem is kért az izraeli segítségből, és elutasították az ajánlatot, hogy segítsenek az oltási program megszervezésében. A Palesztin Hatóság csatlakozott a COVAX programhoz, és maga rendelte meg a lakosság beoltásához szükséges mennyiséget. A palesztinok valószínűleg még kevésbé bíznának az oltásban, csak a telepesek orvosaitól kaphatnák meg.
A robusztus oltásprogram hatását máris érezni Izraelben: a beoltottaknál mintegy felére csökkent a fertőződési arány már két héttel az első dózis beadása után. A legfrissebb hírek szerint az oltás második adagja után néhány alanynál erősebb mellékhatások – láz, fejfájás, fáradtság – jelentkeztek, de számottevőnek nem nevezték az esetek számát.
 Akadnak bakik
A sebes és sikeres oltási program nem jelenti azt, hogy ne lennének akadályok, szabálytalanságok, malőrök. Omer Cohen erre személyes példát is fel tud hozni. „Ugyebár első körben a 60 év felettieket és az egészségügyiseket kezdték oltani. De volt olyan oltóközpont, ahol ennek ellenére beoltottak négyezer iskolai dolgozót is. Amikor az egészségügyi miniszter rájött erre, leállíttatta az oda induló szállítmányokat. Ez pont aznap volt, amikor a szüleim is arrafelé tartottak: reggel fél hatkor indultak el a falujukból, és amikor nyolcra odaértek, közölték velük, hogy nem tudják beadni nekik az oltást, pedig ők a különösen veszélyeztetett, idős korosztályba tartoznak.”
Más esetekről is hallani, amikor olyanok kapták meg a vakcinát, akik nem voltak a prioritást élvezők között. A soron kívüli oltásra azonban jó ok van: mivel az oltóközpontokban maradt vakcinákat a nap végén nem lehet visszahűteni, és eltenni későbbre, az ekkor érkezőket a fontossági sorrendtől függetlenül beoltják.
Kérdés, hogy fenn tudja-e tartani Izrael az eddig diktált szédületes tempót. A kampány előtt a lakosság 40 százaléka mondta azt, hogy beadatná a vakcinát – ez a szám azóta nőtt. Viszont több vallási, illetve etnikai csoportnál még mindig számottevően kisebb az oltási kedv.
A vírusról és az oltásról szóló összeesküvés-elméletek ugyanúgy terjednek, mint a világ bármely más részén. Daniel Asor rabbi, a több tízezer követővel rendelkező médiaszemélyiség például arra figyelmeztette híveit: ne adassák be maguknak az oltást, mert az homoszexuálissá teszi őket.
„Technológiailag fejlett ország vagyunk, de a tudományos oktatás nem kötelező az iskolákban – jegyezte meg lapunknak a fizikus kutatóként dolgozó Cohen. – Szóval sok embernek gőze sincs a tudományról, és minden félelmetesen hangzik számukra.” / Mohos Máté
