Lassú kezdet, gyors vég
A szakszervezetek és érdekképviseletek nagyjából az iskolakezdés óta kérték a kormányt, hogy lépjen valamit az oktatási szféra járványügyi védelmében, teszteljék az iskolai dolgozókat, az idős, krónikus betegséggel küzdő tanárokat vegyék ki az oktatásból, de ez nem talált meghallgatásra. A kormány iskolai ügyben elégségesnek talált annyit tenni, hogy elrendelte a nagy őszi szüneti fertőtlenítést, amely láthatóan nem sokat ért, hiszen november elejére már 67 óvodában és 6 iskolában kellett elrendelni rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 teljes iskolában pedig digitális munkarendet vezettek be.
Karácsony Gergely ebben a helyzetben jelentette be november elején, hogy Budapest, az állam feladatait átvállalva, saját tesztelési programba kezd, amelyben az önkormányzatok segítsége mellett magánszemélyek és vállalkozások pénzadományaira is számítanak a pedagógusszűrések támogatására. A hónap végén el is indult a minden fővárosi tanárnak és iskolai dolgozónak járó, kerületi szakellátásokon keresztül végzett tesztelés, amihez 100 ezer – 15 perc alatt eredményt mutató – antigéntesztet, valamint a meglévők mellé 10 ezer PCR-tesztet szerzett be a Fővárosi Önkormányzat. A tesztlehetőséget másodszor várhatóan a téli szünet után fogják biztosítani, a folyamatról pedig a tanárok szakszervezeteivel is egyeztettek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), mint ahogy akkor még Orbán Viktor is, elhibázottnak nevezte a főváros tesztelési tervét, mondván, hogy a gyorstesztek erre nem alkalmasak, noha az Országos Mentőszolgálat is ezeket használta. Aztán kicsivel később a kormány is bejelentette, hogy a pedagógusok számára antigén-gyorstesztekkel országos szűrést indít. Ugyanazt az akciót ugyanazzal az eszközzel ekkor már nem tartotta elhibázottnak az NNK.
 Kaotikus tesztelés és a kommunikáció
Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint az egészségügyi, szociális és nevelési intézményekben dolgozók számára rendelte el koronavírus-tesztelést, amelyet az operatív törzs vezényelt le. Először az volt a kormány terve, hogy ha valahol fertőzöttek lesznek a diákok vagy a tanárok, akkor vagy csak azt az adott osztályt, de sokszor csak az iskola egy részét zárják le. Addigra azonban már súlyosbodott a helyzet: 431 iskolában volt jelen a fertőzés, ahol részben távoktatásra álltak át, és 43 iskolát teljesen be is zártak.
A tesztelés el is indult, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tapasztalatai szerint nem egyforma feltételekkel. Volt, ahol a takarítókat és a portást is tesztelték, és volt, ahol csak a tanárokat. Az erről szóló tájékoztatás következetlen, napról napra változó utasítások sorozatából állt. Először hivatalosan csak a pedagógusokat, oktatókat tesztelték volna, aztán a tankerületek vezetői már azt az utasítást kapták a Klebelsberg Központtól, hogy a nevelést-oktatást segítőknek is fel kell ajánlani a tesztelést, de a technikai személyzetnek nem. Aztán a tesztelés második napján már a kormány azt mondta, minden alkalmazottat tesztelni kell.
– Eleve nem volt értelme, hogy például egy konyhai dolgozó fertőzötten mérje az ételt az iskolában. Természetes, hogy minden dolgozót tesztelni kell, aki a gyerekekkel érintkezik – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Sok pedagógus bizalmatlan, nem látja értelmét a tesztelésnek, ha a gyerekeket közben egyáltalán nem tesztelik. „Foglalkozás szerint az egészségügyi dolgozók után a pedagógusok haltak bele eddig a vírusfertőzésbe a legtöbben. Szerintünk azonnal be kéne zárni minden olyan oktatási intézményt, ahol megjelenik a fertőzés” – mondta az alelnök.
Számos iskolában pont erre, a fertőzés felfedezése utáni teendőkre sincs protokoll. „Az egy dolog, hogy ha valaki pozitív, akkor hazamegy, de mi legyen azután? Ha a mi iskolánkban én pozitív lennék, akkor tíz tanulócsoportot fertőzhetnék meg egy nap alatt. Mi semmilyen irányelvet nem kaptunk arról, hogy pontosan hogy működjön az iskola azután, ha valakinél kimutatják a fertőzést” – mondta a hiányos tájékoztatásról Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Azért olyan budapesti intézményről is hallani lehetett, ahol a dolgozók korrekt protokollt kaptak a vezetőségtől minden lehetőségre.
Totyik Tamás szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy gyakorlatilag megszűnt a kontaktkutatás az országban. Nagyon sok panaszt kapunk: a gyerekeket úgy küldik be az iskolákba, óvodákba, hogy otthon fertőzött vagy teszteredményre váró beteg családtag van. A kormány két hét tesztelés után bejelentette, leállítja az iskolai teszteket, elemzi az adatokat, és később dönti el, lesz-e újabb tesztelés az egyes szakmacsoportokban. Ez igencsak meglepte a szakmát, mivel az operatív törzs korábban a pedagógusok rendszeres, heti szűrését ígérte. Az eredményekről annyit tudni, hogy a pedagógusok 60-70 százaléka vállalta a tesztet, és több mint 2000 teszt lett pozitív.
 A táppénz miatt sem mernek tesztelni
Egy átfogó tesztelésnek azonban akkor van értelme, ha minél többen vesznek részt benne. A PDSZ számolt be arról is, hogy volt olyan iskola, ahol a tanárok jó része, akár a harmada nem vállalta önként a tesztet. Pedig számos intézményben már az első tesztnapokon rengeteg tanár szervezetében kimutatták a fertőzést. A PSZ szerint ennek egyik oka, hogy bár a minisztérium szerint mindenki jogosult a teljes táppénzre, a gyakorlatban más a helyzet: a megfertőződött pedagógusoknak általában csak a negyede-ötöde kap 100 százalékos fizetést – árulta el az alelnök. Olyan vidéki esetekről is tudnak, ahol a tankerület vezetője egy levélben azt írta, a tanárok ne is próbáljanak teljes táppénzt kérni, mert „nem életszerű”, hogy a munkájuk során kapták el a koronavírust.
A másik szakszervezet, a PDSZ szerint is azért nem vállalják be a tesztet a pedagógusok, mert félnek attól, hogy nem kapnak teljes táppénzt. „Az amúgy is alacsony bérek mellett különösen megterhelő egy család számára, ha egy tagja kiesik a munkából, pláne, ha a kormány nem támogatja azokat a családokat, ahol koronavírus miatt kerül valaki betegállományba” – írták közleményükben. A hozzájuk érkező jelzések szerint emiatt sok iskolában megy a veszélyes trükközés. Egy Komárom-Esztergom megyei iskolában a dolgozók nem szólhattak a szülőknek arról, hogy fertőzés volt az iskolában, máshol számos beteg tanár mellett egy osztály sem került karanténba.
Szerintük a pedagógustesztelés is csak drága időhúzás volt a valódi cselekvés hiányának elfedésére. Mert míg az antigén gyorstesztek pozitív eredményei mindig pozitívnak tekinthetők, a negatívak nem jelentik azt, hogy a letesztelt személyek valóban nem hordozzák a vírust, tehát az egész tesztelés a tényleges fertőzöttségnél alacsonyabb számokat fog mutatni.
Az Emmi erre reagálva újra megígérte, hogy minden pedagógus 100 százalékos táppénzt kap, ha a munkahelyén fertőződik meg. A teljes összeget két részletben kapják meg a tanárok, először a 60 százalékot, a maradék 40-et pedig akkor, ha a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást az érintett hatóságok befejezték. Az eljárást pozitív teszt esetén az intézményvezető kezdeményezésére az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság állapíthatja meg.
 Az osztrákok nem aprózzák el
Ausztriában eközben bejelentették az egész országra kiterjedő tesztelést, amelyet a tanárokkal és az óvodapedagógusokkal kezdenek, majd a rendőrökkel folytatnak, aztán áttérnek a teljes lakosságra. A kétszázezer osztrák tanár és óvodapedagógus mindegyikét letesztelték december 5-én és 6-án, a 40 ezer rendőrt pedig 7-8-án szűrték. A nagyszabású vállalkozás végrehajtásához több mint száz tesztközpontot létesítettek. A kormány tájékoztatása szerint a következő hetekben az ország 9 milliós lakosságának is lehetősége lesz a teszt elvégzésére önkéntesen. Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan azt kérte, mindenki vegyen részt a szűréseken, 2021 elejére pedig újabb tömegtesztelést ígért. Az osztrák hatóságok már hétmillió – antitestszűrésen alapuló – gyorstesztet rendeltek meg összesen 50 millió euró (18 milliárd forint) értékben a Roche és Siemens vállalattól, és további megrendeléseket is terveznek. / Török Dániel
