a miniszter javaslatára maguk kérték
Erőltetett ütemben folytatódik a magyar egyetemi rendszer átalakítása. Palkovics László miniszter január első napjaiban közölte három nagy vidéki egyetem rektorával, hogy intézményük a saját kérésükre modellt válthat, ám a minisztériumban készült prezentáció ezt már a döntés előtt megelőlegezte. A Debreceni Egyetem sietett legjobban, szenátusa január 21-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül voksolt erről, akárcsak a hallgatói önkormányzat. A Semmelweis Egyetemen is csak egy tartózkodás volt múlt csütörtökön. A következő napon ennél változatosabb képet mutatott a voksolás Pécsett és Szegeden is. A baranyai megyeszékhelyen 9 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 29 volt az igenek száma. Szegeden 16-an utasították el a modellváltást 7 tartózkodás mellett. A 29 támogató túlsúlyához itt hozzájárult, hogy akadt olyan szenátusi tag – egyébként Fidesz-tisztségviselő –, aki nem a saját karának döntése szerint szavazott. A kormány terve szerint a modellváltásról február 9-én már szavazhat az Országgyűlés.
A sietség mögött jórészt az egészségügy átalakításából és a kormányzati felügyeleti hatáskörök átszabásából következő lépéskényszer áll. Március 1-jén hatályba lép az egészségügyiek jogállásáról szóló törvény, és egyelőre még nem tudjuk, hogyan alakul majd a klinikai dolgozók jogi helyzete. A modellváltás mindenesetre követi azt a logikát, amely egyértelműen következik az Orbán-rendszer működésének elmúlt 10 évéből. Az első lépés 2013-ban a szabad rektorválasztás megszüntetése volt, majd a következő évben a kormány által kiválasztott kancellárokra bízták az egyetemek fontosabb anyagi döntéseit. Újabb év múlva öttagú konzisztóriumok gyámsága alá helyezték az intézményeket. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnökével tárgyalva Bódis József ITM-államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az egyetemek autonómiáját a jövőben is garantálja az Alaptörvény, ám a színművészeti egyetem példája minimum intő jel lehet a most átalakuló intézmények számára.
A felsőoktatás nyertese lesz az unió helyreállítási alapja által nyújtott segítségnek. Ezt ígéri Palkovics László, aki pénteken úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból az egyetemi világ kaphat 1509 milliárdot. Ez az összeg a napi pártpolitika világába visszatérő Stumpf István koordinációja mellett tehát egyszerre szolgálhatja az oktatást és az egészségügyet is. A SOTE vezetése nagyra törő álmokat dédelget. A támogatás eredményeként a Semmelweis Egyetem szeretné, ha a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye egyikeként ismernék el, miközben Európa öt legjobb gyógyító egyeteme közé is betörne.
Az orvosképzésben részes nagy vidéki egyetemek céljai szerényebbek. Több pénzre, régiós vezető szerepre számítanak, miközben az állam azt ígéri nekik, hogy a jövőben egyszerűbben hozhatnak döntéseket, szabadabban vállalkozhatnak, önálló bérstratégiát folytathatnak, és belátható időn belül a dolgozók 30 százalékos béremelést is kaphatnak. Mindennek persze ára van: a felsőoktatási törvénynek már a COVID-járvány idején elfogadott módosítása szerint a magánegyetemek kuratóriuma dönt az intézmény költségvetéséről, szervezeti és működési szabályzatáról, sőt a rektor kinevezésében is döntő szerepe lehet. Szegeden és Pécsett számos diák és tanár tiltakozott az átalakítás ellen, az intézmények vezetői is jelezték, hogy látják a veszélyeket. A modellváltás elutasítása azonban szerintük kockázatosabb lett volna, mint elfogadni a kormány kezdeményezését, és saját kérésként szavazni mellette. đĐ
