Cserdi két választása

Cserdi csendes, a polgármester halála után más világ lesz itt. Szentlőrinc felől érkeztünk, messziről piroslik a C1 üzem, amit már nem tudott felavatni Bogdán Laci. Tucatnyi elmélet született, hogy miért lett öngyilkos, de csak találgatni lehet. Egy biztos, a 160 millió forintos hűtőház, a logisztikai központ és a csomagolóüzem nyakig sáros az ügyben, meg azok is, akiknek bármi közük volt hozzá.

A temetőben nehezen találtuk meg Bogdán Laci sírját, bár már áll a hatalmas fekete márvány sírkő egy gravírozott fotóval. A neve alatt annyi áll: polgi. Aztán a temető egyik végén láttunk egy hatalmas szemétdombot, elszáradt koszorúk, művirágok és réz virágtartók társaságában. Néhány szalag még elolvasható, az egyiken Kuncze Gábor és felesége neve.

Az önkormányzatban a titkárnőt találtuk. Igaz, hívatlanul állítottunk be, az alpolgármester ugyanis azt üzente, hogy nem nyilatkozik sem ő, sem a család. A képviselő-testületben Bogdán Laci mellett két testvére, Gyula és Ottó, Orosz István mezőőr, valamint Bogdánné Födö Krisztina, a sógornője, az alpolgármester volt tag, azóta az a hír járta, hogy a legkisebb testvér, Ricsi indul a polgármester-választáson. De aztán ez is megváltozott. Ricsi munkát vállalt a közeli sajtüzemben. Az ismerőseik azt mondták, Ricsi hasonlít leginkább Lacira, kinézetre és habitusra is.

A titkárnőtől kaptam egy telefonszámot az október 4-i polgármester-választás egyik indulójához, Bogdán Gyulához, az egyik testvérhez. A másik induló egy „fehér ember”, Panek József nyugdíjas rendőr, aki a játszótér után a második házban lakik. Biztos meglelem, mondta a titkárnő, három mérges kutyája is van. Elindultunk, s ahogy átmentünk a másik oldalra, szembetaláltuk magunkat a mezőőrrel. Bemutatkoztunk. Én tudtam, hogy ki ő, míg neki csak másnap esett le, hogy látott már bennünket a faluban. Szidta a médiát, hogy mint hiénák vetették magukat a falura. Persze nem akar megsérteni, magyarázta, de rosszkor jöttünk. Most nagy a zűrzavar, majd fél év múlva letisztul minden. És megnyugtatott, hogy ne aggódjak, a félkész üzemen rajta tartja a szemét, nem tűnik el onnan semmi.

Amikor Bogdán Laciról kérdeztem, azt is elmondta, amit mások nem mernek megfogalmazni.

– A Laci már nem falusi ember volt, más világban élt, de az otthona még itt volt. – És miután tisztáztuk, hogy ő nem nyilatkozik, rákérdeztem a nyomozásra, hogy mit keresnek a faluban a rendőrök. – Ez a mi terhünk, ezt cipeljük – mondta. – Mindenki vállalja a maga felelősségét. Nekem nincs félnivalóm...

Mindeközben jött egy cigány asszony, és amikor meghallotta, hogy a másik jelöltet keresem, megvetően nézett ránk:

– Az egy gonosz ember. Ha maguk vele akarnak beszélni, akkor maguk sem szeretik a cigányokat.

A mezőőr érezte, hogy magyarázattal tartozik.

– Mindig be akart kerülni a képviselő-testületbe, de egyszer sem választották be, most kerülő úton van esélye, mert ha nem is választják meg polgármesternek, képviselő lehet, hiszen a Gyula eddig is benne volt, tehát van egy hely. Pedig nem lesz az jó, mert ha a gépbe bekerül egy rossz fogaskerék, akkor az nem fog jól működni...

Utóbb ellenőriztem, az önkormányzati választáson Panek József valóban csak 19,8 százalékot kapott, s ez kevés volt ahhoz, hogy bekerüljön a képviselő-testületbe.

Panek úr épp érkezett, a háza előtt álltunk meg beszélgetni. Gépi forgácsoló, majd gépjárműtechnikusi oklevelet szerzett, és a Sopianae gépgyárban, majd a szentlőrinci téeszben dolgozott. A szigetvári rendőrkapitánysághoz 1992-ben vették fel, és onnan ment nyugdíjba 2007-ben. A feleségével kihozatott egy szórólapot. És már mondta is, hogy itt volt járőrvezető, mindent és mindenkit ismer. Egyébként is őslakos.

– Amikor a Bogdán polgármester lett, megkeresett, hogy segítsek. Megígértem, de aztán olyan irányba ment, amely nem egyezik az én elveimmel. Tudja, a demokráciánál nagyon fontosak a fékek. Na, azok itt nem működtek...

Példákat kérnék, de csak ingatta a fejét.

– Az még korai... – És hiába próbálkoztam tovább, nem árulta el, mire készül, s amikor megkérdeztem, hogy miben bízik, hiszen ez egy cigányfalu, miért választanák meg a „fehér embert”, csak azt ismételgette, hogy „én színre való tekintet nélkül vezetném a falut”. Végül mutatott egy környékbeli hírújságot, ahol az üzem és egy bölcsőde építéséről írtak. – Látja, ez sem igaz. Mióta a Laci meghalt, áll az építkezés, a bölcsődénél még egy kapát sem vágtak a földbe...

Még aznap délután felhívtam Bogdán Gyulát, s megbeszéltük, hogy másnap reggel kilenckor Cserdiben találkozunk, s ott lesz az alpolgármester is. Ismét Orosz István, a mezőőr fogadott az önkormányzatnál, s ezúttal sokkal barátságosabb volt, sőt felhatalmazott, hogy amit tegnap mondott, azt a nevével is leírhatom. Az irodában többen is voltak, Gyulával ültünk a kerek asztalhoz, az alpolgármester végig a saját asztalánál maradt, néha közbeszólt, de nem csatlakozott hozzánk. A közbeszólásai is arra a megjegyzésre korlátozódtak, hogy „ezt a Lacitól kellene megkérdezni”. „Sajnos – mondtam –, ezt már nem tehetem meg.”

Gyula bemutatkozással kezdte, 1981-ben született Pécsen, s nyolc általánost végzett. A képviselő-testületbe csak 2014-ben került be, de 2007-ben már falugondnok volt. Állította, hogy mindig támogatták a Lacit, az üzem építésén sem volt vita, és nagy büszkeségük lesz, ha egyszer elkészül, hiszen ez lenne az ország első cigányüzeme. Ez Laci szívügye volt, s nekik is az.

– Sejtik, hogy mi történt vele?

– Mi sem tudjuk, csak találgatni lehetne. A falut éppúgy letaglózta a halála, mint a családot. Magunkra maradtunk, de szerencsére a kapcsolatai működnek, sokan segítenek. Amikor 2006-ban a testvérem polgármester lett, volt egy kis akácosunk. Ott csináltunk egy tarvágást, abból jutott tüzelő a falusiaknak, a többit eladtuk a falu javára. S elkezdtünk a földön dolgozni. Ahhoz képest messze jutottunk...

– Mi lesz az üzemmel?

– Majd 2022-re befejezzük. Kértünk új határidőket a hivataltól, a vállalkozóval is abban maradtunk, hogy előbb lesz egy belügyminisztériumi vizsgálat, s ígértek is szakmai, jogi segítséget. Most polgármestere sincs a falunak, nem kapkodhatunk. Ugyanakkor még szeptember végén tizenhat hallgatóval indul egy zöldségcsomagoló OKJ-s tanfolyam, hogy a helybelieknek munkát tudjunk adni. A fűszercsomagoló most is működik.

– Viszont 2022 nagyon messze van, addig széthordhatják a népek az üzemet, hiszen a falun kívül, az út mellett van.

– Több szem is van a faluban, figyelünk rá, s persze abban bízunk, hogy előbb a végére járunk.

– Mindjárt itt a polgármester-választás, ahol ellenfele is akadt.

– Legyen szerencsénk, sok sikert kívánok neki. Engem a cigányok kértek fel, s ebben a faluban az emberek 80 százaléka közülünk való.

– Az ellenfele azt mondja, hogy leállt a falu a polgármester halála óta, s csak ígérgetik az üzem befejezését és a bölcsőde építését.

– Az üzemet sem adtuk fel, a bölcsőde építési engedélyét pedig most intézzük. Az is egy topos pályázat.

– Állítólag több aduja van az ellenfelének, amivel még a választás előtt előáll.

– Erről semmit sem tudunk. Van ugyan egy feljelentés, de egyikünk sem gyanúsított, s én büntetlen előéletű vagyok, nincs ellenem büntetőeljárás. Még egyszer mondom, sok sikert kívánok neki, de a többség akkor is mögöttem van. / Dalia László