Rengeteg pénztől esnek el a friss nyugdíjasok, de hosszú távon jobban járnak
Sok friss nyugdíjas kesereg majd februárban, hogy még nem jogosult a 13. és 14. havi nyugdíjra, pedig hosszú távon jobban járnak.
A magyar nyugdíjrendszerben van egy mágikus dátum, amely évről évre lázban tartja azokat, akik készülnek visszavonulni az aktív munkától: január elseje. Évek óta nagy dilemma, hogy az év utolsó napjával váljanak nyugdíjassá, hogy jogosultak legyenek a következő év februárjában a 13. és 14. havi nyugdíjra vagy várjanak egyetlen napot, hogy a magasabb valorizációs szorzóval számolandó nyugdíjat kaphassák?
Nem mindegy, mikortól nyugdíjas az ember
A 2026-os adatok alapján elvégeztük a számítást, és az eredmény egyértelmű: a türelem nemcsak rózsát, hanem súlyos tízezreket terem havonta.
Sokan azért választják a december 31-i nyugdíjazást, mert ez a belépőjegy a 13. havi nyugdíjhoz, sőt 2026-ban már az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj első részletéhez is. Ha valaki 2025 végén megy nyugdíjba, februárban már kézhez is kapja a teljes havi járandóságát pluszban, kiegészítve a negyedhavi extra juttatással.
Ez egy 300 ezer forintos alapnyugdíj esetén – a 3,6%-os januári emeléssel számolva – közel 390 ezer forintnyi azonnali plusz pénzt jelent februárban. Ez az összeg csábító, hiszen azonnali segítséget nyújt a téli rezsiszámlák vagy a gyógyszerköltségek kifizetéséhez.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2026. január 20., 15:32
Megjelentek olyan hírek, hogy a nyugdíjas szülők részére fel lehet ajánlani az adó 2 százalékát, most eláruljuk, mi az igazság!
Itthon
2026. január 16., 11:37
Az egyik háziorvos posztolt a közösségi médiában arról, hogy elkezdtek gyógyszereket spájzolni a zuglói nyugdíjasok.
Gazdaság
2026. január 15., 12:36
Sokszor tapasztaljuk, hogy a nyugdíjasok otthon tartják a megtakarított pénzüket, mutatunk 3 lehetőséget, ami sokkal jobb ötlet.
Ezzel szemben, aki megvárja a 2026. január elsejét, az idén februárban egy fillér pluszt sem kap. Miért érné meg ez bárkinek? A válasz a valorizációs szorzóban rejlik. Ez a mutató gondoskodik arról, hogy a nyugdíjba vonuláskor az életpálya során megkeresett béreket hozzáigazítsák a jelenlegi bérszintekhez. 2025-ben a magyarországi bérek jelentősen, becslések szerint mintegy 10%-kal nőttek. Aki januárban megy nyugdíjba, annak az alapnyugdíját már ezzel a magasabb szorzóval számolják ki.
Mit mutat a matek?
Vegyünk egy példát: egy 300 ezer forintos alapnyugdíj a decemberi választással 310 800 forintra nő az inflációs emelés után. Ugyanez a nyugdíj januári kezdéssel – a valorizáció miatt – azonnal 330 000 forintról indul.
Bár a decemberi nyugdíjas 2026-ban összesítve néhány ezer forinttal több pénzt kap a 13. és 14. havi juttatások miatt, ez az előnye 2027-ben elpárolog. Onnantól kezdve a januári nyugdíjas minden egyes hónapban mintegy 20 ezer forinttal többet visz haza, mint aki decemberben ment nyugdíjba és a későbbi emelések is erre a magasabb összegre rakódnak majd rá, és 2027-től már neki is jár a februári plusz nyugdíj.
Tíz év alatt ez több milliós különbséget jelent.
A döntés tehát nem könnyű. Aki szorult anyagi helyzetben van, annak a februári plusz juttatás mentőöv lehet. Aki viszont hosszú távon gondolkodik, és megteheti, hogy vár egy napot, az élete végéig tartó, jelentősen magasabb járadékot biztosíthat magának.
(Fotó: Pexels)
