Nyugdíj: a szolgálati időből sokan veszíthetnek egy új szabályozás miatt
Ezen múlhat, mekkora lesz végül a nyugdíj összege.
Komoly meglepetések érhetik a leendő nyugdíjasokat, egy friss szabálymódosítás miatt ugyanis több magyar állampolgár is értékes szolgálati éveket veszíthet, ami a megállapított nyugdíj összegét is befolyásolja. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jövedelem után és mikor fizet járulékot – hívta fel a figyelmet a Pénzcentrum.
Sokan abban bíznak, hogy a munkában töltött évtizedek és a befizetett járulékok biztosítják majd számukra a gondtalan nyugdíjas éveket. Csakhogy ahogyan arra Farkas András nyugdíjszakértő rámutatott, a társadalombiztosítási járulékok rendszere jelentősen átalakult, és ezzel akár észrevétlenül is kockára kerülhet a szolgálati idő.
A nyugdíj kiszámításakor ez is mérvadó
Az érintetteknek mostantól nem csak a korábbi, külön kezelt nyugdíjjárulék (10 százalék) és az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulék (8,5 százalék) után kell számolniuk, hanem az összevont, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkabérekből az új szabály értelmében már egyben vonják le ezt az összeget, amelyből azonban nem mindenkinek keletkezik szolgálati ideje.
Külön figyelmet érdemelnek az egyes juttatások és támogatások is. A családtámogatások, az ápolási díj és különféle egészségkárosodások után továbbra is 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ezeket az időszakokat így továbbra is beszámítják a szolgálati időbe. Ám a saját jogú nyugdíjasoknak – illetve azoknak az özvegyi nyugdíjasoknak, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt – bizonyos ellátások után már nem kell járulékot fizetniük. Emiatt azonban ezek az időszakok kieshetnek a szolgálati idő számításakor, hacsak az érintettek önként nem vállalják, hogy járulékot fizetnek maguk után.
A változások ráadásul nemcsak a munkavállalókat érintik: az egyházi szolgálatot teljesítők esetében is minimum a mindenkori minimálbér alapján számolja a járulékot az állam, ahogy a szociális szövetkezeti tagoknak is kötelező a befizetés. Megállapodás alapján pedig azok is szerezhetnek további szolgálati időt, akik tanulmányaik vagy speciális élethelyzetük (például régi gyermekgondozási segély) miatt fizetnek havonta fix összeget.
Az, hogy pontosan ki és mennyit veszít, nagyban függ attól, milyen élethelyzetben van, illetve milyen forrásokból származik a jövedelme. Bár a családi járulékkedvezmény némiképp enyhítheti a tehernövekedést, a legfontosabb az, hogy mindenki tisztában legyen saját biztosítási és járulékfizetési helyzetével. Egy-egy elfeledett vagy félreértelmezett sor a szabályozásban könnyen okozhat később kellemetlen meglepetést.
Most különösen megéri átnézni az évek óta fizetett járulékokat, és ha bizonytalan abban, hogy az adott jövedelméből gyűlik-e a szolgálati idő, érdemes szakértőhöz fordulni. Az új szabályozás ugyanis pont azoknak okozhat később gondot, akik hisznek az automatizmusban és rutinszerűen fizetnek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy mindez növeli majd a nyugdíj összegét.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)









