57 ezer forinttal lehetne több a nyugdíj, ha így emelnék

Egyre nagyobb a különbség a nyugdíjak és a bérek között, most pedig az is kiderült, mi kellene ahhoz, hogy magasabb legyen a juttatás összege.

2025. július 21., 14:43

Szerző:

Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy egyre nagyobb a szakadék a nyugdíjasok között, valamint az is komoly problémát jelent, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a nyugdíjak vásárlóereje a bérekhez képest. Ezzel pedig egyre inkább leszakadnak az átlagnyugdíjak az átlagbérektől. Az ellátások még az emelések ellenére sem tudják követni a béreket, derül ki a 24.hu cikkéből.

Ha így emelnék a nyugdíjakat, több lehetne az ellátás

Az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a nyugdíjak vásárlóereje a bérekhez képest, mivel 2010 óta a nyugdíjemeléseket kizárólag az inflációhoz igazítják, hívta fel a figyelmet az Országos Nyugdíjas Parlament. A bérekhez viszonyított indexálás visszavezetésével akár 57 ezer forinttal is magasabb lehetne az átlagnyugdíj.

Az Mfor számításai szerint az elmúlt egy évben 6,4%-os volt az infláció, miközben a nyugdíjak csak 3,2%-kal emelkedtek, vagyis az idős emberek reáljövedelme csökkent. A 2025-ös költségvetési tervezet szerint a bérek 10,5%-kal nőnek, a nyugdíjak viszont csak 3,6%-kal, erre reagálva Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke az ATV-nek úgy nyilatkozott:

„A jövő évi költségvetési törvényben az van, hogy a bérek 10,5 százalékkal, a nyugdíjak meg 3,6-tal nőnek. Mi örülünk, hogy a bérek nőnek, csak annak nem, hogy a nyugdíjak ehhez képest nem. Azt gondoljuk, hogy vissza kell térni a bérarányos nyugdíjindexáláshoz”

– nyilatkozta.

A szervezet számításai szerint a jelenlegi módszerrel átlagosan 287 ezer forint lenne a nyugdíj, míg a bérekhez igazított emeléssel akár 344 ezer forint is lehetne. A korábbi, ún. svájci indexálás (amely az infláció és a gazdasági növekedés alapján emelte a nyugdíjakat) is előnyösebb volt a mostani gyakorlathoz képest.

A Nyugdíjas Parlament ősszel minden parlamenti pártot megkeres a javaslattal. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter nyitottan fogadta az ötletet:

„Minden nyugdíjas szervezettel szívesen találkozunk, a Nyugdíjas Parlamenttel is, és látok is benne rációt, hiszen jelentősen elértéktelenedett a nyugdíj az átlagbérekhez képest. A Tisza nyugdíjszakértői megvitatják ezt a javaslatot, és, hogyha a költségvetés elbírja, akkor abszolút nyitottan állunk hozzá.”

A Fidesz ezzel szemben politikai támadásként értékelte a kezdeményezést, és közleményében csak annyit közölt, hogy szerintük a Nyugdíjas Parlament egy baloldali szervezet, ami mélyen hallgatott, amikor a Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat. Most Brüsszel is erre készül, de a kormány megvédi a nyugdíjak értékállóságát.

 

(Kiemelt kép: Pixabay) 

Két hónap múlva megszűnhet az árrésstop. Az Európai Bizottság hivatalos felszólításban adta tudtára Magyarországnak, hogy módosítsa a kiskereskedelmi élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátjára vonatkozó szabályozást, különben uniós jogsértési eljárást indítanak.

2026. január 1-től újabb emelkedés lép életbe az egészségügyi szolgáltatási járulék, azaz a TB díjában, ami különösen azoknak jelent többletterhet, akik maguk után fizetik a társadalombiztosítási járulékot.

2025. december 11., 10:46

Egyre több magyar bank dönt úgy, hogy személyi kölcsönök esetén nem köti a hitelfelvételt banki számlanyitáshoz, így könnyebbé válik a hiteligénylés – de a legkedvezőbb kamatok eléréséhez továbbra is gyakran kérik a jövedelem érkeztetését és aktív számlahasználatot.