Változtat a NAV: jövőre már ezt sem lehet majd eltitkolni
Szigorít a NAV, és a jövőben már a külföldön végzett kriptovaluta-tranzakciókról is információt kap.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hamarosan már a külföldön végzett kriptovaluta-tranzakciókról is információt kap, derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda friss közleményéből, amiről a Dívány számolt be. Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat-csomag a kriptoeszközökkel kapcsolatos nemzetközi információcsere magyar jogrendbe történő beépítését célozza.
A NAV még több információhoz juthat a tranzakciókról
A tervezet értelmében 2026. január 1-ig olyan jogszabályok lépnek hatályba, amelyek kötelezik a kriptoeszköz-szolgáltatókat arra, hogy automatikusan adatot szolgáltassanak az adóhatóságoknak az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegeiről és éves forgalmáról.
Ez azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság a külföldi platformokon (például Binance, Coinbase vagy Kraken) történt ügyleteket is megismerheti. Az adatcsere a nemzetközi CARF-rendszeren (Crypto-Asset Reporting Framework) keresztül történik, amelyhez az Európai Unió tagállamai is csatlakoztak.
A hatóságok közötti tényleges adatcsere 2027-ben indul. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban lebonyolított ügyletek adatait a NAV először 2027 folyamán kaphatja meg. Aki tehát abban bízik, hogy a külföldi kriptobevételei rejtve maradnak, kellemetlen meglepetésekre számíthat, figyelmeztet Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Komoly bírságok jöhetnek
A szakértők szerint a változások fényében különösen fontos lesz a pontos nyilvántartás vezetése. Ha ugyanis később derül fény eltitkolt kriptóbevételekre, komoly bírságok és pótlékok jöhetnek.
A törvényjavaslat kiemeli, hogy az adózók saját felelőssége a tranzakciók dokumentálása. Amennyiben a NAV és az adózó adatai között eltérés mutatkozik, az adóhatóság „támogató eljárást” indíthat, ez egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat, amely lehetőséget ad a hibák pótlására.
Ha az adózó nem él az önellenőrzés lehetőségével, a NAV ellenőrzést indíthat, és adóhiány megfizetésére, illetve adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezheti az érintettet. Azonban az, aki jogkövetően, átláthatóan és pontos nyilvántartással működik, annak a változások nem jelentenek kockázatot, áll a közleményben.
Ha valaki mindenképp el szeretné kerülni a NAV-látókörét, csak néhány olyan országban tarthat kriptót, amely nem tagja sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek. Ilyen ország például Argentína, India és Panama. Ezek azonban hosszú távon sem jelentenek biztos menedéket, hiszen a nemzetközi trend az egyre teljesebb átláthatóság irányába mutat.
(Kiemelt kép: Pixabay)









