Mi a baj a nyugdíjrendszerrel?

Minden aktív kereső Magyarországon tagja az egyik magánnyugdíjpénztárnak. Ez azt a célt szolgálja, hogyha az ember eléri a tisztes öregkort, akkor a 40 év alatt befizetett pénzt nyugdíj formájában visszakapja, és ebből fenn tudja tartani azt az egzisztenciát, amit addigi életében elért. Legalábbis ez lenne az elméleti célja, a gyakorlatban viszont egészen máshogy néz ki a rendszer. Két szóval megfogalmazva fenntarthatatlan és embertelen.

2009. augusztus 4., 15:20

Hazánk egyik legtöbb támadást ért rendszere a nyugdíj. Mielőtt bárki következtetéseket vonna le az egészhez hozzátartozik, hogy a probléma nem most kezdődött, azonban most váltak mindenki számára láthatóvá azok a hiányosságok, amivel 18-20 éve kellett volna foglalkozni.

Kezdjük a legrosszabbal, a nyugdíjminimum jelen pillanatban 28 500 forint, azaz huszonnyolcezer ötszáz forint. Mivel, ez kevés ahhoz, hogy ki lehessen fizetni a közüzemi számlákat, és mellette olyan „luxuscikkeket” is tudjon vásárolni az idős ember, mint az élelem, ezért több nyugdíjas otthont is megvizsgáltunk. Csalódottságunkra egyetlen olyat sem találtunk, ahol 28 500 forint fejében valaki már be tud költözni (már csak a kaució több százezer, vagy millió forint).

Akkor ebben az esetben mégis mi a megoldás? Mennyi a legkevesebb nyugdíj itthon, amit valósan kiutalnak 40 év ledolgozott munkaviszony után? Többek közt ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.

Megélni a házastársból

Megkerestük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, a Miniszterelnöki Hivatalt, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot. Borlói Rudolf, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársa a következő információval látott el minket:

– 2009. januárjában több mint 10 ezer (mennyi az a többi mint 10 ezer? 3 millió?) nyugdíjas részesül 25 ezer forint alatti havi kifizetésben, további több mint 5 ezer idős ember kap 25 és 30 ezer forint közti nyugdíjat.

– Ha valaki az aktív életszakaszában elégséges pénzösszeget keres, akkor nyugdíjas korában is elégséges összeghez fog hozzájutni. (Ezzel azért nagyon sokan vitára kelnének).

– A megélhetés alapvetően családi, a nyugdíj viszont egy személyre, a nyugdíjasra vonatkozó kategória.(???) Sok esetben a megélhetést alapvetően a házastárs (esetleg más családtag) jövedelmének egy része biztosítja.(???) Azoknál, akiknek biztosított munkajövedelmük aktív korukban sem volt meghatározó a megélhetés szempontjából, hasonló okok miatt gyakran idős korukban sem az.

Nehéz ezek után egyértelmű következtetéseket levonni. Számos idős ember, akik a szocializmusban is dolgoztak (amikor ugye kötelező volt), azok ma mégsem kapnak elégséges nyugdíjat. Nagy lábon élnének? A legfőbb kérdés azonban az, hogy hogyan lehet arra számítani állami részről, hogy a család segít (mi van ha nincs?). Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés sem jár a végtelenségig, ha esetleg az idős házaspár egyik tagja elhalálozik. Nem épp egy emberbarát rendszer.

A Ratkó-korszak most üt vissza

A másik óriási probléma (ami nem csak Magyarországon tapasztalható), hogy egyre több a nyugdíjas, az aktív dolgozók létszáma viszont apad, ahogy évről évre kevesebb gyermek is születik. Az egyik közeljövőben bekövetkező probléma, hogy a Ratkó-korszakban született gyermekek 2020-ig nyugdíjba mennek, ami óriási kiesést jelent majd a munkaerőpiacon. Többek közt ezért is tartanak 2020-tól, (sok szakértő demográfiai katasztrófát emleget) hisz az egész rendszer összeomolhat.

(Ratkó-korszak: Tág értelembe véve az 1949-56 közti népesedéspolitikára vonatkozó elnevezés. Ehhez a korszakhoz köthető az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó.)

A probléma úgyhogy adott, de a ehhez még egy befolyásoló tényező is hozzátartozik, ez pedig a kivándorlási hullám. A megkérdezettek között a 18-30 év közötti férfiak és nők ismerőseinek a 20 százaléka dolgozik tartósan külföldön. Bár a recesszió következtében sokan kényszerültek haza, de amint helyreáll a gazdaság, valószínűleg újra sokan elhagyják az országot.

Nyugdíj ellátás gyanánt, 40 év ledolgozott munkaviszony után a dolgozó által megkeresett fizetés 70-80 százalékát utalják havonta. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 71 500 forintos minimálbér nyugdíja (levonások után 58 ezer), 40-50 ezer forintra tehető, a mai szabályok szerint.

Egy ötven feletti felér tíz frissdiplomással

A témára szakosodott közgazdászokat kérdeztünk a jelenlegi helyzetről. Véleményük az alábbiakban összegezhető:

„1998-ig csak állami nyugdíj volt. Ez úgy működött, hogy aki 1974-ben befizette a nyugdíjjárulékot, azt az állam az 1974-es nyugdíjasoknak adta oda, legalábbis egy részét. A másik része kitudja hova tűnt. Mivel ez az állapot tarthatatlan volt, ezért bevezették a magánnyugdíjpénztárakat. Egyelőre nem lehet következtetéseket levonni. Főleg nem egy ilyen instabil rendszerben. Túl sok a befolyásoló tényező.

A Ratkó-gyerekek legidősebb generációja idén megy nyugdíjba. Valóban a mai felállás szerint az egyik forgatókönyv alapján akár még egy krízis is bekövetkezhet a nyugdíjakban, és a munkaerőpiacon. Ha jól megnézzük, akkor a léc most is rezeg, hisz már több a nyugdíjas, mint a dolgozó ember, illetve sokan feketén dolgoznak. A mostani ötvenes éveiben járó aktív dolgozók nyugdíjba vonulása, a piacról való távozásuk bizony nagy fejtörést okoz a szakértőknek. Nem lehet azt mondani, hogy a cégek fiatalítsanak, hisz egy-egy ötven éves embernek a munkatapasztalata felér tíz frissdiplomással.

A jövőbelátással azonban senki nem rendelkezik, 2020 (ekkorra jósolják a demográfiai katasztrófát) azért még több mint egy évtized. Ennyi idő alatt szinte bármi bekövetkezhet. Sok szakember kifelejti az okfejtéséből: annyi a befolyásoló tényező, hogy képtelenség akár két évre is előre látni bármit.

De valóban: a jelenlegi nyugdíjrendszer – ha semmi nem változik – összeomolhat. Sőt: Magyarország aktív keresőinek jelentős része – főleg a KKV-ban dolgozók és az egyéni vállalkozók – minimálbérre vannak bejelentve. Ha valaki 40 év alatt csak „minimálért” dolgozik, akkor nem fog tudni megélni a nyugdíjból. Erre mindenképp gondolni kell, hisz a dolgozóknak nem az 1-2 százaléka van ilyen költségre bejelentve, hanem sokkal-sokkal többen.”

Apad a bizalom

Amint látható a nyugdíjrendszer instabil, illetve rengeteg olyan befolyásoló tényező van (többek közt 2020), amit a mai 18-35 év közöttiek nem láthatnak előre. A nyugdíjba vetett bizalom így egyre apad. A megkérdezett korosztály közül senki nem bízik abban, hogy nyugdíjból idős korában meg fog tudni élni, illetve a válaszadók továbbá azt hangoztatták a leggyakrabban, hogy nagy valószínűséggel nem érik meg a nyugdíjkorhatárt.

Ha ön is a fentiek alapján gondolkodik, akkor bele kell kezdeni valamilyen öngondoskodásba. Ha most nem cselekszik az ember, akkor a későbbiekben olyan helyzet előtt fog állni, amivel a boldog öregkor csak álom marad.

Ujfalusi Zsoltot a

Brokerszamla.huvezető előadóját és traderét kérdeztük meg, hogy mikor érdemes belefogni az öngondoskodásba, mikor lehet elkezdeni tőzsdézni és, hogy milyen gyorsan térül meg:

Mit gondol a jelenlegi nyugdíjrendszerről?

40 év ledolgozott munkaviszony után nincs arányban a munkaidő, a levonás, és a kifizetés. Nem látom biztosítva a fiatalok nyugdíját. Ennek következtében próbálja meg az állam önkéntes, de mégis intézményi rendszeren nyugvó megtakarításokra biztatni az embereket. A legnagyobb problémát én is a Ratkó-korszak elöregedő dolgozóiban látom, de ha jól megnézzük, akkor ez most indult el. (Ratkó-korszak:1949-56). Tartok a demográfiai katasztrófától, de ez világszintű, és az U.S.A. is legalább akkora veszélyben van (ott ezt a korszakot baby-boomnak hívták). Aki most nem gondoskodik magáról, az lehetetlen helyzetbe fog kerülni.

Mikor érdemes gondolkodni az öngondoskodáson?

Akár azt is mondhatnám, hogy egy 18 éves is belekezdhet, de ekkor még inkább csak a tanulásba érdemes. Pár év okulás után akár profi szinten is tudja űzni a kérdéses nagykorú a tőzsdézést. Néhány év leforgása alatt akár annyi tőkével rendelkezhet, amivel már nem függ az állami szociális-juttatásrendszertől. Emellett hazaadhat, jótékonykodhat, befektethet, vagy a párnája alá dughatja, mindegy is, hisz az már az ő pénze.

Mikor érdemes belefogni a tőzsdébe?

Ez teljes mértékig kortól független. A lényeg, hogy az embernek nyitottnak és rugalmasnak kell lennie, mert ez elengedhetetlen a tőzsdei gondolkodásmódhoz. A tanfolyamainkon az egészen fiataloktól a 60 év felettiekig mindenki megfordul.

Milyen gyorsan térül meg? (A

Brokerszamla.huáltal tartott tanfolyamok díja és kezdőtőke)

Ez változó. Függ a befektetett tőkétől és a tapasztalattól, de általánosságban pár hónap alatt megtérül az összes kiadás, sőt utána már csak profitálhat belőle.

Töltse ki a kvízünket, és nyerjen a Brokerszamla.hu-nál egy nagyértékű tanfolyamot!