KSH: 40 százalékos az áremelkedés

A drasztikus áremelkedést több tényező együttesen okozta az elmúlt időszakban. A Covid19-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok nem szűntek meg teljesen, emellett a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az energiaárak is emelkedtek. A Világbank számításai szerint az inputként szolgáló energia globálisan átlagosan 82 százalékkal drágult egy év alatt, elsősorban a nyersolaj és a földgáz drasztikus áremelkedése miatt, a műtrágya pedig 85 százalékkal került többe. A KSH jelezte: ágazaton belüli, elsősorban állategészségügyi problémák is fokozták a drágulást. 

Az orosz-ukrán háború élelmiszer- és energiaellátási, valamint általános bizonytalanságot hozott a világpiacon. Az időjárás is kedvezőtlenül alakult az első fél évben Magyarországon. A tavaszi fagy, majd a meggy és az eper érésekor érkező egyhetes eső, azóta pedig az országos aszály rontotta a helyzetet. 

Más európai országokat is érint a szárazság, az EU búzatermése várhatóan csak kismértékben múlja alul az előző évi mennyiséget, azonban a kukorica össztermése negyedével elmaradhat a 2021. évitől. Az Európai Bizottság jelentése alapján 2022 júniusában az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban a búza ára átlagosan több mint négyötödével nőtt, a kukorica negyedével drágult, a vágómarha és vágóbaromfi is negyedével került többe, a sertés ezzel szemben kisebb mértékben drágult. 

A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 61, illetve 59 százalékkal nőtt Magyarországon. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak. Az árakat növeli az egész Európára kiterjedő aszály, amely a terméseredményeket és a terméskilátásokat csökkentette. 

A gyümölcsök ára a többi termékcsoporttal ellentétben 7,4 százalékkal csökkent. Idén az Európán belüli szállítások járványt követő rendeződésével újra nagy tételben érkezett import eper, amely lenyomta a hazai árát, így az 14 százalékkal elmaradt el az előző évitől. A meggyfélék ára 7,2 százalékkal, a burgonyáé és a zöldségé 21, illetve 20 százalékkal magasabb volt az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten. 

Az élő állatok ára 34 százalékkal nőtt az első fél évben. A vágócsirke felvásárlási ára 2021. január óta folyamatosan nő, 2022 első félévében 42 százalékkal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke mennyisége, miközben a termelési költségek jelentősen növekedtek, ezek a tényezők emelték a termelői árakat. 

A jelentés szerint a vágósertés ára 2022 első félévében az előző év azonos időszakához képest 28 százalékkal emelkedett, és meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt – elsősorban a járvány miatti zárások következményeként – sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedése következtében az árak is nagymértékben emelkedtek. 

A takarmányok ára jelentősen, közel 39 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az egyszerű takarmányoké 51, a keveréktakarmányoké 30 százalékkal. Az alapanyagok drágulása miatt az árak emelkedése 2020 negyedik negyedévében kezdődött, és azóta negyedévről negyedévre jelentős drágulás volt megfigyelhető. Idén a második negyedévben 15 százalékkal kerültek többe a takarmányok, mint az első negyedévben. A növényvédő szerek 17, az állatgyógyászati készítmények 10 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és a kenőanyagok ára 36, ezen belül az üzemanyagoké 26 százalékkal nőtt – közölte a KSH.

(Kiemelt képünk illusztráció. Hibridkukorica lombtrágyázását végzi egy speciális, hidas berendezésű gép Debrecen határában, 2020. július 8-án. Fotó: Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi)