Költségvetési hiány: Kiakadt a Bankszövetség Nagy Márton bejelentésén

 A költségvetési hiány megköveteli az újabb szigorításokat, ezt most a bankok sínylik meg és közvetetten a lakosság is.

2025. november 12., 12:02

Szerző:

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hét elején bejelentette, hogy a jövő évi költségvetési hiány tetemes, ennek kiigazítására a kormány megduplázná a bankokra kivetett extraprofitadót. A lépés célja a költségvetés egyensúlyának javítása, hiszen a kormány az eddigi 185 milliárd forint helyett mintegy 370 milliárd forintos bevételre számít ebből a tételből. Az intézkedés része annak a csomagnak, amellyel az 5 százalékos hiánycélt próbálják tartani, ám a döntés azonnal komoly ellenérzéseket váltott ki a bankszektorban.

A költségvetési hiány ostora a bankokon csattan

A Magyar Bankszövetség közleményben reagált a bejelentésre, szerintük az újabb adóemelés nemcsak a pénzintézeteket sújtja, hanem az egész gazdaságra negatívan hat – írta a vg.hu.

A szervezet úgy fogalmazott: az extraprofitadó már eddig is túlzott mértékben terhelte a bankokat, most pedig egy újabb, előzetes egyeztetés nélküli döntés született, amely rontja a pénzügyi szektor versenyképességét.

A Bankszövetség szerint nem az adó emelése, hanem annak fokozatos kivezetése lenne a megoldás, mert az állandó különadók kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági környezetet, és elriasztják a befektetőket.

A költségvetési hiány stabilizálásra kialakított tervezet alapján a 20 milliárd forint alatti adóalapra jutó kulcs 8-ról 10 százalékra nőne, míg a 20 milliárd feletti részre vonatkozó kulcs 20-ról 30 százalékra emelkedne. Emellett a korábbi állampapír-vásárlások után járó adókedvezményt is szűkítenék, ami szintén pluszterhet ró a szektorra.

A terheket az ügyfelek is megérezhetik

Bár a bankok jogilag nem háríthatják át közvetlenül az extraprofitadót, a gyakorlatban ez mégis megtörténhet, csak közvetett módon. A pénzintézetek a megnövekedett költségeiket díjemelésekkel, kamatváltoztatásokkal és akciók visszavonásával tudják kompenzálni – olvasható az Index cikkében.

Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban emelkedhetnek a számlavezetési és kártyadíjak, drágulhatnak a hitelek, miközben a betéti kamatok nem valószínű, hogy nőnek.

A Bankszövetség attól tart, hogy az adóemelés visszafogja a hitelezési kedvet, ami hosszú távon a gazdasági növekedésre is negatívan hat. Rövid távon pedig a lakosság és a vállalkozások érezhetik meg a hatását – még ha csak apróbb díjemeléseken vagy kamatkülönbségeken keresztül is.

(Fotó: Pexels)

Két hónap múlva megszűnhet az árrésstop. Az Európai Bizottság hivatalos felszólításban adta tudtára Magyarországnak, hogy módosítsa a kiskereskedelmi élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátjára vonatkozó szabályozást, különben uniós jogsértési eljárást indítanak.

2026. január 1-től újabb emelkedés lép életbe az egészségügyi szolgáltatási járulék, azaz a TB díjában, ami különösen azoknak jelent többletterhet, akik maguk után fizetik a társadalombiztosítási járulékot.

2025. december 11., 10:46

Egyre több magyar bank dönt úgy, hogy személyi kölcsönök esetén nem köti a hitelfelvételt banki számlanyitáshoz, így könnyebbé válik a hiteligénylés – de a legkedvezőbb kamatok eléréséhez továbbra is gyakran kérik a jövedelem érkeztetését és aktív számlahasználatot.