Ki mozgatja a dollárt? (X)
Soros György a Financial Times-nak adott videóinterjúban elmondta: a válság fő forrása az Egyesült Államok volt. Azóta – ha nem is teljes mértékig – a piacok magukhoz tértek. Egyre több elemző látja már az alagút végét. Ám a dollár nagyot gyengült az elmúlt hetekben. A szakértők több alternatív okot is lehetségesnek tartanak. Ezeket gyűjtöttük össze.
Az elméletek közt a legvalószínűbb, hogy maga az amerikai kormány gyengíti a dollárt, és nem is hajlandó egy ideig erősebb árfolyamra hozni. Ennek lehetséges magyarázata: a kormány érdeke az, hogy a lakosság megtakarítson, és kevesebbet költsön. Így az exporttal egyensúlyba hozhatják az amerikai gazdaságot.
Más elemzők szerint inkább világgazdasági okok állhatnak a háttérben. Feltevésük szerint az ázsiai országok (főleg Kína) bármeddig támogatta volna az amerikai túlfogyasztást, ha nem szól közbe a válság.
Bár a kommunista ország szerencsésnek mondható helyzetben van, a pánik itt is felütötte a fejét. Peking szorgalmazta az USA-nál, hogy fizessen nagyobb törlesztőrészteleteket. A gyenge dollárral viszont Washington vásárlóértékben kevesebbet ad vissza, mint amennyit kölcsönkapott.
Több közgazdász is azt pedzegette: a dollár gyengülése mutatja meg most igazán, hogy az USA gazdasága mennyire lemaradt az Unióhoz képest.
Jelen pillanatban az amerikai gazdaság egyik legfőbb hajtómotorja a háború, a hadiipar, de hatalmasak a kiadások is. A kiadások mögött mögött azonban termelés zajlik, még ha fegyvergyárakban is. Ráadásul a legyártott töltényeket el kell lőni...
Barack Obama választási ígéretei között még a külföldön lévő haderő radikális csökkentése szerepelt. "Nem lesz háború, hazahozzuk a katonákat" szólt a választási szlogen, de úgy látszik a "demokráciát" terjeszteni kell.
Ujfalusi Zsoltot, a
Brokerszamla.huvezető előadóját és traderét kérdeztük meg a jelenlegi helyzetről, illetve a lehetséges forgatókönyvekről.Milyennek látja a mostani dollár-rángatást?
Nemcsak a devizapiac, hanem a részvénypiac is volatilisebb (nagy áringadozás egységnyi idő alatt) a hitelválság óta. A dollár és jen (de inkább a dollár) eső részvénypiacon menekülő devizaként használatos. Tudniillik az eladott részvények után kapott dollárt a kereskedők és befektetők biztonságosabb befektetésnek vélik, és ezáltal az ilyen időszakokban a dollár igen keresetté válik, lásd 2008 második fele. Akkor nagyfokú dollárerősödésnek lehettünk tanúi (az euróhoz képest). Magától értetődően az elmúlt fél év részvénypiaci bull rallyjával egyidejűleg a dollár veszített a vásárlóerejéből, hiszen sokkal jövedelmezőbb befektetések voltak az elmúlt időszakban a világ részvénypiacain, mint a konzervatívnak számító dollár. Ez a részvénypiaci rally annyira meggyengítette az amerikai valutát, hogy újra kilátásba került az 1,60-as szint ostromlása.
Mennyire tart egy újabb lufifújástól és kidurranástól?
Míg a média fél év óta semmi másról nem tájékoztat, minthogy nincs még vége a recessziónak és jöhet a második negatív hullám, addig valójában a részvénypiac már a nyár elejétől kezdve határozott fölfelé menő trendben van.
Mégis mekkora mértékű emelkedés tapasztalható?
A tőzsde a történetének az egyik legnagyobb rallyját vitte véghez, fél év alatt 60-70 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
Állhat-e masszív spekuláció a háttérben?
Ha csak a FED 0 százalékos kamatpolitikáját nem tekintjük annak, akkor nem, nincsen ilyen.
Mennyire hasonlít a mostani helyzet a 2008 nyarához?
Egyelőre technikai elemzés alapján semmi jel nem utal arra, hogy nagyobb esés következhet be a piacon. Korrekcióra (kisebb esés) számítani lehet, sőt, további emelkedések mutatkoznak a főbb amerikai indexek chartjain.
Töltse ki kvízünket,és nyerjen 20 százalékos kedvezményt a brokerszamla.hualaptanfolyamának árából.
