Gyarapodó vagyon, egyenlőtlen eloszlás
Nem csak a jövedelmek nőttek az országon belül 2017–18-hoz képest, hanem a vagyonok is. Az eloszlásuk azonban sokkal egyenetlenebb.
Még a választás előtt írta Zsiday Viktor befektetési elemző, hogy „a kormányzó erőre leadott szavazatok eléggé együtt mozognak a bérekkel, ami természetes: alapvetően a szavazók elvárása az, hogy minden ciklus alatt reálértelemben egyre többet keressenek.[…] 2018 és 2021 között 18 százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek, az tűnik valószínűnek, hogy 2018-hoz képest növelni tudja szavazatai számát a kormánypárt”. Ez a jövedelmi adatokból levont következtetés, de vajon mit mutatnak a vagyont vizsgáló elemzések?
Jövedelem és vagyon
A legtöbb gazdasági és politikai elemzés a jövedelmekkel foglalkozik, amikor az emberek gazdasági hogylétét vizsgálja. Zsiday Viktor is ebből vezette le prognózisát, ami nagyjából be is jött. A növekvő jövedelmek növelik a kormányzópártok támogatottságát.
A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint a bruttó mediánbér 2022 januárjában 375 800 forint volt. Ez egy gyermektelen munkavállaló esetében 250 ezer forint nettót jelent. A mediánbér azt mutatja meg, hogy ki az a munkavállaló a körülbelül 4,4 millió teljes munkaidőben foglalkoztatott közül, akinél az emberek fele többet, a másik fele kevesebbet keres. Tehát ez a nettó 250 ezer forint havi jövedelem van a sor közepén.
Ahogyan Zsiday is írja, a bérek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban. A KSH 2019 januárja óta teszi közzé újra a mediánkeresetet. Akkor ennek a bruttó értéke 277 220 forint volt, azaz három év alatt majdnem 40 százalékkal nőtt a bérek középértéke. Ez valóban jelentős növekedés, még a most meglódulóban lévő infláció mellett is.
Más kérdés azonban a vagyoni helyzet. Hiába keres jól valaki, ha nem áll rendelkezésére olyan, tipikusan örökölt vagy a családtól kapott vagyon, amiből biztosítani tudja a lakhatását vagy a tanulmányait, esetleg azt a munkaerőpiacon eltöltött néhány első évet, ami nem a jó keresetről, hanem a jó kapcsolatok kialakításáról és a tapasztalatok megszerzéséről szól.
A vagyon tehát alapvetően jóval statikusabb, nem követi azonnal a bérnövekedést, hiszen a béreket nagyrészt mindenki elfogyasztja és nem felhalmozza. Mivel azonban a vagyon nagy része Magyarországon ingatlanvagyont jelent, így az ingatlanárak emelkedése tipikusan a vagyon gyarapodásával jár együtt. A vagyon pedig biztonságot ad: ha ingatlanban van, akkor azért, mert nem kell aggódni a lakhatás felől, ha emellett pénzügyi megtakarításokban is van, akkor pedig azért is, mert a munkahely elvesztése esetén is biztosított a megélhetés.
A jövedelmi adatok mellett érdemes tehát a vagyoni adatokat is megvizsgálni, amikor a társadalom vagy éppen a választópolgárok viselkedését elemezzük.
Nemzetközi helyzet
A Credite Suisse globális befektetési szolgáltató évente vizsgálja az egyes országokban élő felnőttek vagyonát.
A 2021-es riport szerint Magyarország a 42. legvagyonosabb ország a vizsgált 168-ból. A medián helyzetben – azaz a 7,7 millió felnőtt között középen – álló magyar polgár vagyona 2021-ben 21 126 euró volt. A jelenlegi árfolyamon forintba visszaszámolva ez nagyjából 8 millió forintot jelent. Ez alapján egy olyan, két felnőttből álló háztartás, amelynek az ingatlantulajdont is beleszámolva 16 millió forintnál nagyobb a vagyona, a magyar társadalom gazdagabbik feléhez tartozik. A 2018-as Credite Suisse-jelentés szerint a mediánvagyon még csak 15 026 euró volt Magyarországon. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a jövedelmek nőttek, hanem ezzel párhuzamosan a vagyon is emelkedett nagyjából 40 százalékkal az elmúlt három-négy évben.
Összehasonlítva magunkat a környező államokkal, azt láthatjuk, hogy Szlovákiában 2018-ban 21 200 euró volt a mediánvagyon, ami 2021-re 45 ezer euróra nőtt, Csehországban 17 ezerről 23 ezerre, Lengyelországban 10 500-ról 23 500-ra, Romániában pedig 6600-ról 23 600-ra. Voltak tehát sokkal intenzívebben vagyonosodó országok is a régióban. Romániában egész konkrétan megnégyszereződött a mediánvagyon értéke. Mindezzel együtt is egy erős vagyonosodás zajlott le Magyarországon, ennek nagy része valószínűleg az ingatlanvagyon-érték emelkedésének köszönhető.
Érdemes azonban azt is hozzátenni, hogy az Európai Unió és egyben a világ leggazdagabb országa továbbra is Luxemburg, ahol az egy főre eső mediánvagyon több mint tízszerese a magyarnak: nagyjából 260 ezer euró. Sőt, még Szlovéniában is háromszor akkora vagyonnal rendelkeznek az emberek, mint Magyarországon.
A lista másik végéről talán Oroszországot érdemes kiemelni, ahol már 2021-ben is csak 5400 euró volt a mediánvagyon, és a háború következtében vélhetően ez a szám tovább csökken.
A pontos magyar helyzet
A Credite Suisse számai megbízható módszertan alapján állnak össze, de a magyar helyzet részleteit mégis sokkal jobban megismerhetjük a Magyar Nemzeti Bank 2022 tavaszán publikált „Miből élünk?” háztartási vagyonfelméréséből.
A felmérés a 2020-as állapotokat vizsgálja, és egyelőre csak előzetes betekintést ad a háztartások jövedelmeinek és vagyonának pontos elemzésébe. Az MNB viszont nem személyekre, hanem – talán reálisabban – háztartásokra bontva vizsgálja a vagyont. Az MNB így nem 7,8 millió egyén, hanem közel 4 millió háztartás vagyonát elemzi.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vagyonnövekedés 2017 és 2020 vége között minden háztartási csoportban jelentős volt életkor vagy régió szerinti bontásban is. Ezen belül a vagyonnövekedés nagyobb mértékű volt az átlagnál a Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. Korcsoportok szerinti bontásban pedig a 75 év felettieknél és az 56–65 év közötti korosztályban növekedett a többi csoporthoz képest intenzívebben a vagyon.
Ha sorba rendezzük a vagyon nagysága szerint a háztartásokat, és tíz egyenlő részre, úgynevezett decilisekre osztjuk, akkor azt is vizsgálhatjuk, hogy melyik decilis hogyan gyarapodott a vizsgált időszakban. Az 1. számú decilis a legszegényebb, a 10. számú decilis a leggazdagabb háztartásokat gyűjti egybe. Ezt a felosztást azért érdekes elvégezni, mert nem mindegy, hogy a legszegényebbek tudtak elkezdeni vagyont felhalmozni, a középen állók tudtak kicsit gyarapodni vagy éppen a legvagyonosabb tized húz el messze a többiektől. Az MNB jelentése azt mutatja, hogy 2., a 8. és a 9. decilisbe tartozó háztartásoknál figyelhető meg a legnagyobb arányú növekedés a saját korábbi, 2017-es helyzetükhöz képest.
Az alsó öt decilis részesedése a teljes nettó vagyonból növekedett a vizsgált időszakban, így 11 százalék körüli arányt ért el. Ez azonban a növekedés ellenére még mindig jelentős aránytalanságot, azaz vagyoni egyenlőtlenséget mutat.
A legszegényebb 50 százalék birtokolja az ország vagyonának 11 százalékát, a leggazdagabb 50 százalék pedig majdnem a 90 százalékát. Ez az eloszlás jelentős vagyoni egyenlőtlenségre mutat rá.
Az MNB-vizsgálat nemcsak egyben kezelte a vagyont, hanem annak eszközösszetételét is vizsgálta. Nem okozott meglepetést, hogy az ingatlanvagyont is tartalmazó reáleszközök lényegesen egyenletesebben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök.
A pénzügyi eszközök esetében a birtokolt részvények és részesedések, valamint a kötvények számottevő mértékben csak a vagyonos háztartásoknál jelennek meg, ahol e tekintetben is a 8. és a 9. decilis részesedése növekedett a legnagyobb mértékben.
Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagértéke 39 millió forint volt 2020 végén, míg a Credite Suisse-riportban is bemutatott átlag egy háztartásra jutó értéke 20 millió forintot tett ki ugyanebben az időben. Az értékek közötti ellentmondás csak látszólagos: ha egy háztartásban két felnőttel számolunk, akkor már mindjárt 40 milliónál tartunk. A medián számok azonban e tekintetben is jobban használhatók. Az MNB szerinti medián a háztartások esetében 20 millió forint 2020-ban, a Credite Suisse szerint pedig 8 millió 2021-ben. Az eltérések valószínűleg a forint értékvesztéséből fakadnak.
A deciliseket vizsgálva azt találjuk, hogy a legszegényebb 400 ezer háztartáson belül a mediánvagyon 2020-ban az MNB szerint 800 ezer forint volt. Van tehát 200 ezer olyan háztartás, amelynek még 800 ezer forintnál is kisebb a felhalmozott vagyona, beleszámítva az ingatlantulajdont is, már amennyiben rendelkezik ilyennel. A decilisek szerint a következőképpen folytatódik a vagyoneloszlás:
A legvagyonosabb 400 ezer háztartáson belül van tehát 200 ezer olyan, amelynek 120 millió forintnál is nagyobb a vagyona.
Érdekes, hogyan oszlik meg a vagyonon belül az ingatlanvagyon, a pénzügyi vagyon, és hogy miként alakulnak a tartozások. A legrosszabb helyzetben lévő, legszegényebb decilisben átlagosan 3,4 millió forint ingatlanvagyonnal, és körülbelül 2 millió forint pénzügyi vagyonnal rendelkeznek a háztartások. E mellett van átlagosan majdnem 6,5 millió forint tartozásuk. Így jön ki, hogy a legszegényebb jövedelmi tizedben élők átlagának negatív a vagyona. Több a tartozás, mint a megtakarítás.
A leggazdagabb decilisen belül már 87 millió forint értéket képviselnek egy átlagos háztartásban a nem pénzügyi eszközök. Valószínűleg itt az ingatlanok mellett a műkincs, a komolyabb értékű gépjármű vagy esetleg a hajótulajdon is megjelenik. Ebben a decilisben az átlagos pénzügyi vagyon is jelentősebb: 106 millió forint, amiben benne van a készpénz, a bankbetét, az állampapír és a részvénytulajdon is. E mellett azonban csak 5 millió körüli tartozás jut egy átlagos háztartásra. Jelentős vagyoni különbségeket mutat tehát a társadalmi decilisek által kirajzolódó kép. A pénzügyi vagyon tekintetében ötvenháromszoros a különbség a fent és a lent között.
Ha földrajzi szempontból vizsgáljuk a háztartásokat, akkor a következő a mediánvagyon szerinti sorrend: Közép-Magyarország (33,7 millió forint), Nyugat-Dunántúl (24,9 millió forint), Közép-Dunántúl (19,7 millió forint), Dél-Dunántúl (15,9 millió forint), Dél-Alföld (15,1 millió forint), Észak-Alföld (12,6 millió forint), Észak-Magyarország (11,4 millió forint). A közép-magyarországi régión belül a budapesti mediánháztartás vagyona 37,9 millió forint, amivel a főváros a legvagyonosabb pozícióban van az országon belül.
Az életkor szerinti eloszlást vizsgálva az MNB-jelentés arra jut, hogy a háztartások nettó vagyonából a 46–55 éves korcsoport rendelkezik a legnagyobb részaránnyal. Az ő esetükben 26,5 millió forint a nettó vagyon mediánértéke. A legfiatalabb, tehát 36 év alatti korcsoportba tartozó háztartások alkotják a legkevésbé vagyonos csoportot, náluk 9 millió forint ez a szám, a legidősebb főkeresővel rendelkező háztartásokban pedig 16,7 millió forint.
Nem csak a jövedelmek nőttek tehát az országon belül 2017-18-hoz viszonyítva, hanem a vagyonok is. Igaz, hogy ez utóbbiak eloszlása sokkal egyenetlenebb, mint a jövedelmek eloszlása, de a növekedés az MNB szerint nemcsak a leggazdagabb háztartásokban mutatható ki, hanem az alacsonyabb vagyoni tizedekben és más bontásban a szegényebb régiókban is. Hogy ez mekkora részben köszönhető csupán az ingatlanárak növekedésének, az további elemzést igényel, de az biztos, hogy az elmúlt négy évben jelentős volt a vagyon gyarapodása az országban.