Felcsút jobban teljesít, mint Budapest: szárnyal Orbán Viktor kedvenc települése
Felcsút nem egy gazdasági tündérmese, egész más oka van a Fejér megyei község hihetetlen mértékű felemelkedésének.
Amikor a magyar gazdasági mutatókról beszélünk, általában egyértelmű a képlet: Budapest a hegycsúcs, a többi település pedig próbál felzárkózni. Úgy tűnik, ez a a világrend most megborult, a legfrissebb tőkejövedelmi adatok láttán még a tapasztalt elemzők is dörzsölik a szemüket: a Fejér megyei Felcsút statisztikailag nemcsak utolérte, hanem le is pipálta a fővárost – írta a HVG a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése alapján. Az alig 1800 lelkes kistelepülés Magyarország kis Monacójává vált.
Fontos tisztázni, hogy ebben a statisztikában nem az átlagos fizetésekről van szó. A felcsúti boltos vagy tanár nem keres többet budapesti kollégájánál. A különbség a tőkejövedelmeknél, azaz az osztalékoknál és az árfolyamnyereségeknél mutatkozik meg.
Míg Budapesten a tőkejövedelem eloszlik a milliós lakosság között, addig Felcsúton egy extrém módon koncentrált vagyonhalmazról beszélünk. Statisztikailag egy felcsúti lakosra annyi tőkejövedelem jut, amennyiről egy budapesti bróker is csak álmodik, ám ez a szám valójában egy szűk elit elképesztő gazdagodását bizonyítja.
Felcsút a politikai és gazdasági gravitáció központja
A jelenség megértéséhez nem kell messzire mennünk. Jól tudjuk, hogy Felcsút Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc települése, ahová 10 évesen költözött és ott nőtt fel (tévesen a szülőfalujának is nevezik néha), és az utóbbi évtizedben a magyar politikai és gazdasági élet megkerülhetetlen központjává vált. A faluban és annak környékén, a Váli-völgyben rengeteg olyan nagyvállalkozónak van bejegyzett cége vagy lakcíme, akik a miniszterelnök szűkebb ismeretségi köréhez tartoznak.
A legismertebb példa természetesen Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök gyerekkori barátja, aki gázszerelőből lett az ország leggazdagabb embere. Amikor az ő érdekeltségeiből több tízmilliárd forintos osztalékot hívnak le, az a falu statisztikáit a sztratoszférába repíti.
Felcsút tehát nem egy organikus fejlődés révén lett gazdag, hanem azért, mert itt koncentrálódik az a tőkeerős réteg, amely a közbeszerzések és a nagy állami beruházások elsőszámú nyertese.
Statisztikai torzítás vagy valóság?
Bár papíron Felcsút lepipálta Budapestet, ez a győzelem némileg csalóka. Egy 1,7 milliós város átlagát nehéz összehasonlítani egy olyan közösséggel, ahol néhány milliárdos lakcímkártyája drasztikusan elmozdítja a mutatókat. Felcsút felemelkedése sajnos nem egy gazdasági tündérmese, hanem a politika összefonódása a gazdasági előnyökkel.
(Fotó: Pancho Aréna, Felcsút, Kép forrása: Wikipedia)









