Komoly változások élesednek a bankoknál, így változik a hitelfelvétel
A legtöbb hazai banknál szigorodott a hitelfelvétel, mutatjuk!
2026-tól változnak a hitelfelvétel szabályai, mivel kötelezővel vált a JTM alkalmazása vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet vizsgálatára nagyobb hangsúlyt fektetnek az 550 ezer forintot meghaladó hitelösszegeknél. Ennek a hatása pedig már érezhető a hitelbírálatoknál, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Szigorítottak a bankok a hitelbevételeknél
2026-ban jelentősen szigorodtak a lakossági hitelfelvétel feltételei Magyarországon. A bankok minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) vizsgálatára, hívja fel a figyelmet a Világgazdaság. Az új szabályozás hatása már most érezhető a hitelbírálatok során, és az államilag támogatott konstrukciók sem jelentenek kivételt.
Az év elejétől hatályos előírások szerint 2026-tól már 550 ezer forintot meghaladó hitelösszegnél kötelező a JTM alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak a babaváró hitel, a CSOK-hitel és az Otthon Start lakáshitel igénylésekor is vizsgálniuk kell, hogy az adós jövedelme mekkora havi törlesztést bír el.
A JTM, amely az MNB adósságfékszabályainak része, meghatározza, hogy az igazolt nettó jövedelem legfeljebb mekkora hányada fordítható hiteltörlesztésre. Az általános szabály szerint 800 ezer forint alatti nettó jövedelemnél legfeljebb 50 százalék, e felett pedig maximum 60 százalék lehet a teljes havi törlesztési teher.
A bankok a JTM számításánál minden meglévő kölcsönt figyelembe vesznek. A hitelkártya- és folyószámlahitel-keretek akkor is terhelik a jövedelmet, ha az ügyfél nem használja őket, a hitelkeret 5 százaléka automatikusan havi kötelezettségként jelenik meg.
A beszámítható jövedelemnek igazoltnak, legálisnak és rendszeresnek kell lennie. A pénzintézetek különbséget tesznek elsődleges és másodlagos jövedelmek között, és eltérően mérlegelhetik azok elfogadását. Közös hiteligénylésnél, például a babaváró konstrukciónál, a házaspár jövedelmei és adósságai összeadódnak, míg egyéni igénylésnél kizárólag az adott személy pénzügyi helyzetét vizsgálják. A szabályozás célja változatlan, a túlzott eladósodás megelőzése és a háztartások pénzügyi stabilitásának megőrzése bizonytalan gazdasági környezetben.
(Kiemelt kép: Pixabay)








