„Ha arról írsz, hogy nehéz anyának lenni, rögtön elvetemültnek tartanak” – Jakupcsek Gabriella őszintén mesélt az anyaságról

A Neshama TV Párban című adásában Jakupcsek Gabriella és Molnár Kata pszichológus beszélgetnek arról, hogy az anyaság nem mindig rózsaszín. A téma kapcsán szóba került Jakupcsek Gabriella könyve is.

2025. december 1., 12:16

Szerző:

A Neshama TV Párban című műsorában ismét egy olyan téma került elő, ami mondhatni még mindig tabunak számít. Hidas Judit vendégei ezúttal Jakupcsek Gabriella és Molnár Kata pszichológus voltak, akik a modern női szerepekről és az anyaságról beszéltek.

Jakupcsek Gabriella szándékosan adott provokatív címet a könyvének

A „Jóanyád!” – a cím egyszerre durva és szeretetteljes. Jakupcsek Gabriella szerint épp ez volt a cél: „Szerettem volna, hogy félreérthető legyen. Hogy lehessen úgy is mondani, hogy »A jó anyád!«, és úgy is, hogy a »Jó anyád!« – benne van az indulat, meg a szeretet is.”
A könyv és a beszélgetés középpontjában a női szerepek átalakulása áll. „A mai nők egyszerre akarnak karriert, családot, szabadságot, szerelmet, anyaságot – és közben mindenhol hibátlanul teljesíteni. De ez lehetetlen” – mondja Hidas Judit.

Jakupcsek Gabriella kendőzetlenül fogalmaz: „Ha arról írsz, hogy nehéz anyának lenni, rögtön elvetemültnek tartanak. A nők a nőkkel csinálják ezt.”
Molnár Kata pszichológus szerint az anyává válás az egyik legnagyobb identitáskrízis:

„Amikor gyereke lesz egy nőnek, atomjaira hullik az élete. Az anyaság 24/7 szolgálat, állandó készenlét. Erről senki sem beszél elég őszintén.”

A társadalom még mindig azt várja el, hogy az anyák mosolyogjanak, még ha épp a konyhában sírnak is a fáradtságtól. „A nők nem merik elmondani, ha rosszul vannak, mert attól félnek, hogy alkalmatlannak tartják őket” – mondja Jakupcsek Gabriella.

Megváltoztak a nagymamák

Jakupcsek Gabriella generációja már nem a köténnyel és lekvárosüveggel azonosítható nagymama-szerepet éli. „A mi generációnknak ez óriási kihívás. Dolgozunk, miközben nagymamák vagyunk. De 63-65 éves korunkig mindenki dolgozni fog – közben meg jönnek az unokák.”
Molnár Kata a „szendvicsgeneráció” fogalmát említi: „Mi vagyunk azok, akiknek egyszerre kell gondoskodni idős szülőkről és felnövő gyerekekről. És közben megpróbálunk önmagunk is maradni.”
A többgenerációs együttélés romantikája mára eltűnt. „Nem véletlenül nem lakunk együtt. Ma már kevés ember tudna egy konyhán, egy fürdőszobán osztozni” – mondja Jakupcsek Gabriella 

Mozaikcsaládok, új családfogalmak

Jakupcsek Gabriella szerint a család fogalma mára teljesen átalakult: „Van, aki gyereket veszít, van, aki mesterséges megtermékenyítéssel vállal gyereket, és van, aki nem szül, mégis családot épít maga köré. Család az is, ahol egy nagypapa és egy unoka él együtt.”
A pszichológus szerint a gyerekek számára a legfontosabb a biztonság:

„Ha a szülők nem hergelik egymást, a gyerek akkor is jól lesz, ha két otthona van.”

Jakupcsek Gabriella személyes példát is hoz: „Én szerencsés vagyok. A volt férjem felesége és én jóban vagyunk. Két ember kell hozzá, de a gyerekek érdeke mindennél fontosabb. Azt akarom, hogy amikor hozzájuk mennek, szeretettel fogadják őket.”

A tökéletes anya mítosza

A „jó anyaság” köré épült elvárásrendszer szinte teljesíthetetlen. „A közösségi médiában mindenki hibátlan: friss smink, boldog gyerek, harmónia. A valóság viszont más” – mondja Jakupcsek Gabriella.
Molnár Kata szerint az új generációs anyák sokszor a rossz minták elkerülésére törekednek, de ezzel átesnek a ló túloldalára: „A mi generációnk kulcsos gyerek volt, most viszont helikopterszülőkké váltunk. Mindenről tudni akarunk, mindent kontrollálunk.”
Az eredmény: túlféltett, „wellness-gyerekkorban” élő gyerekek, akik nem tanulják meg a felelősséget. „A figyelemből is lehet túl sok” – mondja a pszichológus. „A megengedés éppúgy torzítja a személyiséget, mint a szeretet hiánya.”

Jakupcsek Gabriella azt vallja, hogy az élet kulcsa az egyensúly. „Rendszer kell. Ez mentette meg az életemet. A gyerekeknek is jót tesz, ha tudják, mikor van vacsora, mese, alvás. A világ nem omlik össze, ha nem igény szerint esznek.”
Molnár Kata hozzáteszi: „Nullától hat hónapos korig szimbiózisban él anya és baba. De aztán differenciálódni kell. Fél év után újra be kell engedni a párkapcsolatot, vissza kell venni a női szerepet.”
Jakupcsek Gabriella ehhez kapcsolódva kimondja, amit sokan csak gondolnak:

„Ha három-négy évig a gyerek birtokolja a tested és a lelked, nem tudsz osztozni a férjeddel. És ezt sok kapcsolat nem éli túl.”

A férfiak szerepe is megváltozott

A beszélgetés nemcsak a nőkről szól. Jakupcsek Gabriella fiúkat nevelt, ugyanakkor pontosan tudja, hogy mennyire nehéz nekik. Molnár Kata szerint a mai apák sokkal tudatosabbak, mint a korábbi generációk:

„Ma már természetes, hogy a férfi pelenkázik, főz, viszi az oviba a gyereket. A cél, hogy szeretni képes és szeretetre méltó embereket neveljünk, nem ‘boldogokat’.”

Neshama TV adásai megtalálhatók az alábbi csatornákon: 

(Kiemelt kép: Neshama TV Párban)