Fizetési felszólítást kapott? Csalók is küldhették, ne fizessen azonnal
A valódi üzenetekhez a megszólalásig hasonlító üzenetekkel bárkit képesek megtéveszteni a csalók.
Gyanús üzenetet kapott, amely sürgető hangnemben íródott és fizetésre szólítja fel? Sokan esnek áldozatul a csalók modern módszereinek, hiszen a bűnözők sokszor szolgáltatók nevében próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni az áldozataiktól. A Magyar Nemzeti Bank szakértői összegyűjtötték, hogy mi segíthet felismerni az átverés jeleit, hogy ne fizessen feleslegesen.
Manapság, amikor egyre több ügyet intézünk online, nem ritka, hogy elektronikus fizetési felszólítás landol a postafiókban. Egy közműcég, egy futárszolgálat vagy egy csomagküldő cég nevében érkező üzenet elsőre teljesen hitelesnek tűnhet, és pont ez az, amire a csalók építenek. Könnyen előfordulhat, hogy nem valós, hanem kifejezetten megtévesztő e-maillel, SMS-sel vagy telefonhívással próbálják rávenni az áldozatukat a minél gyorsabb fizetésre vagy adatmegadásra. Ilyenkor különösen fontos vigyázni, mert a csalók módszerei egyre kifinomultabbak, és ma már nem csak bankok, hanem széles ügyfélkörrel bíró cégek nevével is visszaélnek.
A csalók így dolgoznak általában
A trükk egyszerű: egy rendkívül sürgető hangvételű üzenetet kap, amelyben arra hivatkoznak, hogy késik egy számla befizetésével, vagy egy csomagja várakozik a raktárban, esetleg egy online piactéren történt eladás után az összeg átvételéhez kérnek banki adatokat. Gyakran olyan linket mellékelnek, amely egy látszólag hivatalos oldalra vezet, de valójában a csalók adatgyűjtő felületére irányítja. Rosszabb esetben a kattintással még kártékony szoftver is kerülhet az eszközére. Ezek az üzenetek olykor annyira profin vannak megszerkesztve, hogy még a gyanakvó, rutinos ügyfelek is elbizonytalanodhatnak.
Mit tehet, hogy ne váljon áldozattá?
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Letöltendő
2025. október 3., 11:58
Már ebben is meglátták a lehetőséget a csalók, így az OTP jelezte: váratlan helyről érkezhet támadás.
Egyet előre leszögezhetünk: soha ne adja meg személyes vagy banki adatait e-mailben, sms-ben vagy telefonon keresztül, ha az üzenet, hívás váratlanul érkezik vagy sürgető hangvételű. Mindig fogadja gyanakvással az olyan üzeneteket, amelyek azonnali fizetésre szólítanak fel, főleg ha a küldő nem egy bank, hanem egy közműcég, egy telekommunikációs cég vagy például egy futárszolgálat.
Soha ne kattintson azonnal a levélben vagy üzenetben található linkekre! Ehelyett nyissa meg a szolgáltató hivatalos oldalát a böngészője könyvjelzőiből vagy írja be a címet kézzel, és ellenőrizze, valóban van-e fizetési vagy adategyeztetési felszólítása. Szoftvertelepítést kizárólag a cég hivatalos oldaláról vagy alkalmazásboltjából végezzen, ne az üzenetben küldött linken keresztül.
Ha eladói oldalon van, például online piactéren árult termék miatt kap fizetési felszólítást, különösen legyen óvatos, ugyanis az eladónak ilyenkor soha nem kell utalnia semmit. Gyanús telefonhívás esetén azonnal szakítsa meg a beszélgetést, ne adja meg semmilyen adatát, a telefonszámot pedig jegyezze fel, és jelezze a szolgáltatónak a hivatalos elérhetőségén keresztül, hogy csalók próbálták átverni.
A szolgáltatók sosem kérik a saját alkalmazásukon kívül más, például távoli hozzáférést biztosító program telepítését, és fizetést sem kérnek szokatlan módon SMS-ben vagy telefonon keresztül. Ha bármikor bizonytalan, mindig ellenőrizze a céget az ismert ügyfélszolgálati csatornákon, de soha ne a kapott e-mailben vagy sms-ben szereplő elérhetőségeken keresztül, ugyanis ezek is lehetnek hamisak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)
