A csalók elképesztő módszerrel lopják el az adatait
Senki nincs biztonságban, aki nem elég óvatos, hiszen a csalók mindenhol felbukkanhatnak.
Néhány kattintás, egy jól elhelyezett hirdetés, és máris több millió forinttól eshet el: az internetes csalók most minden korábbinál rafináltabb trükkökkel próbálják kicsalni banki adatait. Az adathalászat idén újra csúcsra pörgött, és a kár nagyságrendje, illetve a veszély mértéke is riasztóbbnak tűnik, mint eddig – számolt be róla az EconomX.
Egy-egy pénzintézet ügyfeleként talán nem is gondolná, milyen könnyen bajba kerülhet. Elég egy hamis internetes hirdetés, vagy ha a bankja oldalára keresve egy megtévesztően hitelesnek tűnő webcímre kattint. Ilyenkor a csalók máris olyan adatokhoz jutnak – PIN-kód-jelszavak, sms-kód –, amelyekkel villámgyorsan lecsapolhatják számláját. Idén nyáron drámai mértékben nőtt az ilyen bűncselekmények száma, és rekord gyorsasággal emelkedik a kár mértéke is: az adathalászok egy-egy sikeres akcióval rendszeresen milliós összegeket húznak le az ügyfelekről.
A csalók miatt javában tombol az adathalászat
A legfrissebb jegybanki adatok szerint csak az idei második negyedévben több mint hatezer csalás végződött sikerrel: ezek során összesen több mint hatmilliárd forintot vittek el jogtalanul az áldozatoktól. A támadások jó része adathalász módszerrel történik, például hamis banki oldalra vezető hirdetések, vagy hasonló webcímek mögé rejtett megtévesztő felületek segítségével szedik rá az áldozatokat. Az idei évben 3122 ilyen adathalászati esetet tartottak nyilván, a kár mértéke pedig meghaladta a 3,1 milliárd forintot. Egy-egy ügyfél jellemzően egymillió forint körüli összeget veszített.
A céges ügyfelek sincsenek biztonságban
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Letöltendő
2025. szeptember 17., 13:47
Ha androidos telefont használ, akkor nagyon könnyedén a csalók áldozata lehet.
Az elmúlt hónapokban a vállalkozások is egyre gyakrabban buktak bele a digitális csalásokba: a cégek átlagosan közel 1,8 millió forintot veszítettek. Sok esetben a céges kasszából csaltak ki pénzt a bűnözők, és volt olyan vállalkozás, amely egymaga hatmillió forintnál is többet vesztett el. A tendencia egyre riasztóbb, ugyanis minden hatodik bajbajutott vállalkozás milliós nagyságrendben bukott el pénzt, sokan pedig 100 ezres nagyságrendű kárt könyvelhettek el.
Ki viseli a veszteséget?
Meglepő lehet, de az esetek túlnyomó többségében - pontosan 98 százalékában - az ügyfelek viselik a teljes kárt. Hiába tesz ajánlásokat a jegybank, hogy a pénzintézetek is vállaljanak át a terhekből: ha az ügyfél önként átadta az adatait a csalóknak, aligha remélhet kártérítést. A bankok mindössze a károk pár százalékát vállalják át. Ez a szabályozás várhatóan változik, a Magyar Nemzeti Bank tervei között ugyanis az is szerepel, hogy ha a csalók a pénzintézet nevével élnek vissza, és így verik át az ügyfelet, akkor a bank is felelősséget vállal majd.
Arra is érdemes figyelni, hogy nem csak az internetes felületeken garázdálkodnak a csalók: még mindig tömegesen fordulnak elől bankkártyákkal kapcsolatos visszaélések. A jegybank szerint csak az elmúlt negyedévben 46 ezer esetet regisztráltak; a kár itt is hatalmas, meghaladja az 1,8 milliárd forintot. A legtöbb eset mögött internetes vásárlás vagy mobiltárcás tranzakció áll, ahol gyakran SMS-ben küldenek el hitelesítő adatot, de a csalók ezt is ki tudják játszani, ha például megtévesztő honlapokon keresztül csalják ki az adatokat az ügyfelektől. A szakemberek éppen ezért mindenkit fokozott óvatosságra intenek az online térben is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)
