A csalók áldozata lett, ha ilyen levelet talál a postafiókjában

A csalók számára az internet igazi aranybánya, mert mások nevével visszaélve, vagy éppen cégek mögé rejtőzve, arctalanul és könnyedén átverhetnek bárkit. Bár a folyamatosan fejlesztik a csalástípusokat, de az egyik leggyakoribb módszer továbbra is az úgynevezett phishing, vagyis az adathalászat, amellyel a legtöbb esetben a bankszámlához tartozó információkat szeretnék megkaparintani.

Ahogyan arra a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetett, ha az ön postaládájában is landol ilyen levél, érdemes jól átgondolni, mielőtt bármit megnyit vagy bármire is rákattint. Bár ma már az e-mailek küldése rendkívül elterjedt, és akinek a munkájához is kapcsolódik, szinte folyamatosan ellenőrzi az üzeneteit, de éppen ezért indokolt az óvatosság, ugyanis a bűnözők felismerték az ebben rejlő lehetőségeket.

A rengeteg haszontalan spam és a fontos levelek között olyanok is megbújhatnak, amelyekkel a csalók remekül álcázzák magukat, de minden esetben a pénzhez jutás a cél. Bevett módszer a számlavezető bank nevében küldött e-mail, hiszen ezekre jellemzően sokkal többen rákattintanak, mint egy egyszerű reklámanyagra. Csakhogy számos esetben kiderülhet, hogy a levelet valójában nem a pénzintézet küldte.

A csalók ezzel a módszerrel szerzik meg az adatokat

Korábban sokkal könnyebben fel lehetett ismerni az adathalász üzeneteket, például arról, hogy fordítóprogrammal, helytelen magyarsággal íródtak. Csakhogy ma már ezek a levelek sokszor olyan jól megírt üzenetek, hogy első pillantásra nehéz megkülönböztetni a valódi banki értesítőktől vagy felszólításoktól.

Az adathalászat lényege, hogy a csalók megpróbálnak bizalmas adatokat kicsalni az ügyfelektől, például a belépéshez szükséges jelszavakat vagy bankkártya-információkat, ezzel megkönnyítve a saját maguk számára a pénzéhez való hozzáférést. Az ilyen levelek sokszor sürgető hangnemben íródnak, és például büntetéssel fenyegetnek, vagy azzal, hogy amennyiben nem reagál, megszűnik egy adott szolgáltatás.

Fontos tudnia, hogy a bankok soha nem kérik a jelszavak megadását e-mailben, és nem kérnek egyéb érzékeny információkat sem. Különösen akkor érdemes óvatosnak lenni, ha a levélben azt kérik, hogy töltsön le valamilyen alkalmazást az eszközére, esetleg kattintson egy adott linkre.

Mit tegyen, ha ilyen levelet kap?

Először is: a kéretlen banki e-maileket mindig kezelje fenntartással. Sürgető hangnemben megírt levelek esetén legyen különösen gyanakvó, és ne siessen válaszolni. Az is jó, ha biztosra megy, és a bank hivatalos oldalán vagy applikációjában ellenőrzi az ügyét, nem pedig az e-mailben kapott linkeken keresztül lép be.

Gyanús levelek esetén semmiképpen ne kattintson a linkre, és ne nyisson meg mellékleteket! Érdemes ellenőrizni a levél feladóját is: a csalók gyakran csak apró, betű- vagy karakterbeli eltérésekkel dolgoznak, például egy „O” helyett egy „0”-t írnak. Mobiltelefonon vagy táblagépen még körültekintőbbnek kell lennie, mert ezeken a kijelzőn a hibák nehezebben észrevehetők.

Ha bizonytalan, az a legjobb megoldás, ha értesíti a bankját a gyanús e-mailről, és ellenőrizni annak valóságtartalmát,. Az ilyen bejelentések és visszajelzések a pénzintézeteket is segítik abban, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot a csalók ellen. Végül, de nem utolsósorban: mindig tartsa naprakészen az eszközén a vírusirtó programokat és az operációs rendszert is, ezek ugyanis komoly védelmet jelenthetnek egy esetleges támadás esetén.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)