Ilyen ajánlatot kapott az ünnepek előtt? A csalók ezzel vernek át mindenkit
Még a karácsony sem tántorítja el a csalókat.
Ahogy közelednek az ünnepek, szinte naponta érkeznek „csak ma érvényes” akciók, a futárszolgálat vagy a bank által küldött üzenetnek álcázott SMS-ek, és mind azt kérik: most azonnal kattintson, különben lemarad, vagy valamilyen hátrány éri. Az online csalók pontosan erre a kapkodásra és érzelmi túlfűtöttségre építenek, és pillanatok alatt lecsapnak az ajándékokra félretett pénzre – figyelmeztetett a KiberPajzs.
Miért pont most támadnak a csalók?
Az ünnepi időszakban egyszerűen túl sok információ zúdul mindenkire: az akciókról tájékoztató e-mailek, a hírlevelek, a reklámok, a csomagértesítők, az ismeretlen feladóktól érkező üzenetek elterelik a figyelmet. Ilyenkor könnyű elveszíteni a fonalat, hogy pontosan mit rendelt, a csomagokat melyik futárszolgálat hozza, és szinte lehetetlen kiszűrni, honnan kap valódi értesítést. A csalók ezt használják ki: olyan üzeneteket küldenek, amelyek beolvadnak a többi közé, csak éppen egy hamis linkre vezetik át.
Az érzelmi nyomás is sokkal erősebb: szeretne időben ajándékot venni, fél, hogy nem ér ide a csomag, és ha azt a szöveget látja, hogy „fizesse ki gyorsan a szállítási díjat, különben visszaküldik a küldeményt”, mindenki könnyebben kattint gondolkodás nélkül. Ráadásul a fiatalabb korosztály gyakran impulzívan vásárol, mert megszokták, hogy linkekre kattintva intéznek mindent, így ők különösen veszélyeztetettek.
Milyen trükkökkel dolgoznak a csalók?
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Letöltendő
2025. december 5., 11:51
Az év végén, karácsony előtt a csalók különösen sok visszaélést követnek el.
Letöltendő
2025. december 3., 10:47
A Netflix ilyen tartalmú üzenetet soha nem küld ki az előfizetőknek.
Az egyik leggyakoribb módszer az ál-futárszolgálatos SMS vagy e-mail: azt állítják, hogy csomagot hoznak, de azzal az indokkal, hogy „probléma van a kézbesítéssel”, üzenetet küldenek, és egy linkre irányítják át az áldozatokat, ahol bankkártyaadatokat, belépési kódot vagy azonosítót kérnek. Sokszor a logó, a szöveg, sőt még a megszólítás is nagyon hasonlít az eredetire, de a cím valójában egy megtévesztő weboldalra viszi át.
Szintén gyakori a „bank biztonsági riasztása”: azt írják, gyanús tranzakció történt a bankkártyájával, és azonnal meg kell erősítenie az adatait, különben zárolják a számláját. Előfordul, hogy fel is hívják, és azt állítják, ők a bank munkatársai, valójában azonban éppen ők próbálják kicsalni a jelszavakat, sms-kódokat. Ha valaki ilyenkor megadja ezeket, percek alatt kiüríthetik a számláját.
Mire figyeljen, ha nem akar áldozat lenni?
Alapszabály: ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor szinte biztosan nem az. Ha egy webáruház irreálisan nagy kedvezményt ígér ismert márkákra vonatkozóak, vagy egy „nyereményjátékhoz” csak annyit kérnek, írja be a kártyaadatait a „nyeremény” átvételéhez, érdemes azonnal gyanút fogni. Ne hagyja, hogy a „csak ma”, és „utolsó darabok” típusú kifejezések sürgetése befolyásolja.
Ismeretlen feladótól érkező üzeneteknél mindig álljon meg egy percre és gondolja végig, hogy honnan ismeri ezt a céget és hogy valóban rendelt-e tőlük. Ha adatokat kérnek, különösen jelszavakat vagy azonosítókat, , azonosítót, az egy nagyon erős intő jel. Bank, futárszolgálat vagy webshop ilyen jellegű adatokat üzenetben vagy telefonon nem kér. Ha mégis bizonytalan, lépjen ki az üzenetből, és külön, a böngészőbe beírva nyissa meg a hivatalos weboldalt.
Ha úgy érzi, valami nem stimmel, ne kattintson a linkre, és ne válaszoljon az üzenetre. Nyissa meg külön a bank, a futárcég vagy a webáruház hivatalos honlapját, és ott nézzen utána, valóban kérnek-e bármit öntől. Az e-mail-címet is érdemes alaposan megnézni: gyakran csak egy betűvel tér el az eredetitől, vagy furcsa, hosszú domainről érkezik.
Ne féljen másodvéleményt kérni: egy családtag, ismerős gyakran azonnal kiszúrja, ami önnek elsőre nem tűnt fel. Ha pedig pénzügyi kérdésről van szó, hívja fel a saját bankját a hivatalos telefonszámon, és ellenőrizze az adatok valódiságát. Ha valaki éppen erről próbálja lebeszélni, az önmagában elég bizonyíték arra, hogy egy csalóval beszél.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)
