Gránitpuha büdzsé – Ajánló lapunk 2019. július 18-i számából
Senki sem tagadja, hogy a deficit alacsony és a növekedési adatok is kedvezők a válság után tíz évvel, de az ellenzék szerint éppen ezt kellene kihasználni olyan egészségügyi, oktatási, szociális reformok megvalósítására, amelyek társadalmi fordulathoz vezethetnének – írja elemzésében Lakner Zoltán. Az összeállításunkban megszólaló Mellár Tamás közgazdász professzor Szabó Brigittának egyenesen úgy fogalmaz: a kormány hatalmas bűne, hogy elvesztegetett egy évtizedet, elmulasztott egy soha vissza nem térő alkalmat, és a példátlan mértékű közösségi forrást nem a modernizációra és a felzárkózásra fordította, hanem a gazdaság rövid távú felpörgetése érdekében elégette. A Párbeszéd parlamenti képviselője szerint a magyar gazdaság fejlődése fenntarthatatlan, a jelenlegi növekedés mesterségesen gerjesztett és Magyarországtól független tényezőkön nyugszik. A 2019 első negyedévében mért 5,3 százalékos GDP-növekedésből 3,5 százalékot az építőipar hozott, ami nem normális – állítja Mellár Tamás. Szerinte mindegy, hogy mi szerepel a költségvetésben, Orbán Viktor akarata szerint bármikor tetszés szerint módosíthatják a büdzsét. Lakner Zoltán arra is figyelmeztet, hogy sokan vannak, akik számára ez a Magyarország élhető, de ők nincsenek elegen. Mellettük, a többség mellett elmegy a magyar történelem egyik legnagyobb fejlődési lehetősége, anélkül hogy találkozhatnának vele.
Nekünk állandóan több konfliktust kell vállalni
Negyedszázada alakult meg az első MSZP–SZDSZ-koalíció, amely akár a demokrácia unalmas hétköznapjait is elhozhatta volna, hiszen korábbi riválisok váltak képessé a megegyezésre. A politika azonban nem ismer végpontokat, csak kölcsönhatásokat. A szocialisták és a liberálisok együttműködése átalakította a politikai teret, ami újfajta ellenzékiségnek is utat nyitott. Kevésen, de nem a véletlenen múlt, hogy a ciklus végén az újabb abszolút többség helyett a szocialisták Orbán Viktor első kormányának adták át a hatalmat. Ennek előjelei kiolvashatók 1994 fejleményeiből, abból például, miként szedte össze magát a parlamenti választáson rommá vert ellenzék az önkormányzati voksolásra. Lakner Zoltán írása.
Immunerősítő életmesék
Egy ideje a kormányzati propaganda célkeresztjébe került az LMBTQ-közösség, a lejárató hadjárat részeként pedig a HIV-vírussal és az AIDS-szel kapcsolatban is álhírekkel, évtizedekkel ezelőtti tévhitekkel igyekeznek riogatni a többségi társadalmat. Többek között ezt a folyamatot próbálja fékezni a Hivstory elnevezésű portál, amelynek létrehozói olyan személyek élettörténetét mutatják be, akik HIV-fertőzöttként megjárták a poklok poklát, ám a gyógyszeres terápiának köszönhetően ma már mindannyian teljes életet élhetnek. Bár az adatok szerint továbbra is a meleg férfiak a leginkább veszélyeztetettek, alapvetően nem egy közösséghez való tartozás, hanem a szexuális viselkedés befolyásolja a rizikó mértékét. Minimális odafigyeléssel gyakorlatilag nullára csökkenthető a HIV-fertőzés kockázata. Cseri Péter írása.
Hazaviszi a levéltárat
Csak a sarkos álláspontokat ütköztető művekre lesznek vevők az olvasók – mondja a 168 Órának Gellért Ádám nemzetközi jogász, történész doktorandusz, a Clio Intézet társügyvezetője, akivel Cseri Péter arról beszélgetett, hogy a laikus érdeklődő, szembesülve a digitalizáció miatt irdatlan mennyiségben ránk ömlő történelmi tárgyú munkával, miként tudja megkülönböztetni a színvonalas produkciót a gyengétől. Arról is kifejti a véleményét, hogyan változott meg az elmúlt időszakban a történészi munka módszertana, születhet-e értékes tanulmány emlékezetpolitikai indíttatásból, illetve miként lehet elhallgattatni még a szélsőséges történelmi nézeteket valló trollokat is.
Porschéval az irodalomba
A Kötter Tamás írói álnéven publikáló szerző civilben ügyvéd, belülről ismeri annak a felső középosztálynak az életét, amelyről ír. Könyvei épp ezért hiánypótló alkotások. Vajon tényleg olyan vonzó a multiknál magasra kapaszkodott emberek világa? A rendszerváltás nyerteseként induló yuppie-nemzedék tagjai hogyan viselik el az öregedést? A fiatalság kultuszának hazugságai miként vezethetnek tragédiákhoz? A szerző nemrég megjelent új kötete, a Nem kijárat ezekre a kérdésekre is válaszokat keres. Aki kérdez: Sándor Zsuzsanna.
