Kiállításajánló: Tihanyi Lajos festményeit sokáig nem ismerték magyarok

Novemberben nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria Tihanyi Lajosról szóló életmű kiállítása. Az időpont nem véletlen, mivel szándékosan a festő születésének 140. évfordulójára időzítették. Az elmúlt hónapokban sok látogatót vonzott a tárlat, ami februárban bezár. Ha még nem nézte meg, most eláruljuk, miért érdemes.

Tihanyi Lajos egész életművét bemutatja a kiállítás

Igazán szokatlan módon kezdődik a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása, mivel egy Kassák Lajos-idézettel, majd egy kávéházi belsővel nyit. Egyik sem véletlen, hiszen mindkettő szorosan kapcsolódik a festőhöz. Kassák Lajos nagyra tartotta Tihanyi Lajost, elismerte a művészetet, annak ellenére, hogy egyes pletykák szerint nem kedvelték egymást. Még vitába is keveredtek egymással egy kiállítás kapcsán. A kávéházi élet pedig meghatározó volt a számára, Tihanyi Lajos édesapjáé volt az egykori Balaton kávéház.

A művész életét egy személyes tragédia árnyékolta be, mivel 11 évesen agyhártyagyulladást kapott, és megsüketült. A siketség miatt nem tudott rendesen beszélni, szájról olvasott, később jelelni is megtanult. Ez azonban nem gátolta abban, hogy elmélyedjen a művészetben. Rajzolni, majd a festeni kezdett, járt Párizsban, majd Nagybányára került, ahol közelebbről megismerkedett az egyes stílusokkal, azonban nem tanult festészetet, saját magát képezte.

Folyton változott a festészete

A tárlat remekül bemutatja a festő életének az egyes állomásait a kiállított képeken keresztül. Az avantgárd festőre pályája elején nagy hatást gyakoroltak a francia művészek, főként Cezanne, akinek a kifejezésmódja tetten is érhető a festményeken.

Ám ahogy haladunk, egyre inkább háttérbe szorul a posztimpresszionizmus, és újabb irányzatok jelennek meg. Tihanyi bátran bánt a színekkel, és egyre inkább elengedte a hagyományos ábrázolási formákat. Ez különösen a csendéletein figyelhető meg. Egyre inkább a kubizmus felé haladt, miközben hatott rá a fauvizmus, az expresszionizmus, pályája végén pedig már absztrakt festményeket készített.

Tihanyi sajátos ábrázolta a tájakat, tárgyakat. A csendéletei mindig furcsa szögből készültek, és a tájábrázolásnál sem törekedett arra, hogy a festmény tükrözze a valóság arányait. A portréi ugyanezen elv mentén készültek, a modelleket nem csupán lefestette, de az arcukat aszerint alakította meg, hogy ő milyen tulajdonságokat társított az adott személyhez. Erre remek bizonyíték az eltűnt Kosztolányi-porté.

Tihanyi Lajos művészetét a hazai közönség sokáig nem ismerte

Kétségtelen, hogy Tihanyi Lajos a magyar művészettörténet egyik legjelentősebb alkotója. Az avantgárd stílusban alkotó festőre sok minden hatást gyakorolt, és igazán egyéni látásmóddal rendelkezett. Több műhelynek is a tagja volt, alkotott Berlinben, Párizsban, és New Yorkban is járt, azonban rövid ideig tartó élete során nem sikerült igazán ismer festővé válnia. A hazai közönség olyannyira nem ismerte, hogy az 1970-es évekig csak nyomtatott, fekete-fehér fotók mutatták be a festő életművét.

Tihanyi Lajos mindvégig ragaszkodott a festményeihez, minden egyes költözés során ládába pakolta őket, és magával vitte. Halála után, az életművét a barátai őrizték meg különféle dobozokban. Végül felajánlották a magyar államnak, a festmények, rajzok és egyéb személyes tárgyak a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába kerültek. A kiállítás során azonban nem csupán ezek a képek tekinthetőek meg, mivel a Szépművészeti Múzeum festményei is kiállításra kerülnek, és több magángyűjteményből is válogattak alkotásokat.

(Kiemelt kép: Magyar Nemzeti Galéria)