Kegyetlen középkor

Ildefonso Falcones spanyol író A tenger katedrálisa című sikerkönyvének adaptációja után elkészült
a folytatás:
A föld örököseiben Hugo Llor, egy fiatal borász és pincemester sorsát követjük végig a 14-15. századi Katalóniában.

2022. április 24., 12:15

Szerző:

Az Aragóniai Királysághoz tartozó kereskedővárosban, Barcelonában járunk, a kései 14. században – innen veszi kezdetét a Netflix történelmi szériája, A föld örökösei. Három évvel A tenger katedrálisa cselekménye után járunk, igaz, még mindig IV. Péter király ül az aragóniai trónon, de már nem sokáig, halála után pedig elhatalmasodnak a konfliktusok hitvese, Fortià Szibilla királyné és az előző házasságból született örököse, I. János között. A Barcelonai-ház története azonban csak díszletelem, a széria ugyanis egy tizenkét évesen megismert csellengő történetét meséli el.

A barcelonai ügyvéd, Ildefonso Falcones 2006-ban megjelent és rögvest bestsellerré vált debütregénye, A tenger katedrálisa az erőszakban fogant, jobbágyból példaértékű nemesemberré váló Arnau Estanyol élettörténetére koncentrál. A könyvből a történelmi sorozatok készítésében jártas spanyol tévés, Jordi Frades (Isabel) 2018-ban rendezett egy évados szériát, amely nemcsak kimagasló nézőszámokat produkált, hanem szakmai elismeréseket is kapott. Most, négy év után elkészült a folytatás, A föld örökösei feldolgozása, amelyben a középkorú Estanyol (Aitor Luna) már csak epizodista. Falcones munkája ugyanis az Estanyol által felkarolt közrendű, Hugo Llor (David Solans és Yon González) ugyancsak kalandos sorsát járja körül: a tengerész édesapa hullámsírban végzi, édesanyja hozzámegy egy szadista baromhoz, és Sitgesbe költözik, az egyetlen testvére, Arsenda pedig apácának áll. Ami pedig az írni-olvasni nem tudó Hugót illeti: Estanyol jóvoltából beállhat a hajókészítőkhöz, ahol még szegényes ellátást is biztosítanak neki. Jó sorsa viszont nem tart örökké, ugyanis Szertartásos Péter halálával az új király hatalmat ad a Puigok kezébe, akik tiszta szívből gyűlölik a fiú mentorát. Nem is várnak sokáig, Estanyolt halálra ítélik és nyomban lefejezik, hitvesét száműzik, fiából pedig gályarab lesz. Nem valami nagy meglepetés: Hugónak is menekülnie kell.

A nyolcrészes széria nyolctagú írógárdája okosan építi fel Hugo fejlődéstörténetét: a magára maradt fiú egy zsidó család szőlészetében kap munkát, és beleszeret újabb jótevője unokahúgába, Dolçába (Gabriela Andrada), akivel nem azért nem lehetnek egymáséi, mert a lányt másnak szánják, hanem mert még a házasságkötés előtt, az 1391-es antiszemita pogromokban megölik. A szerelmét sokáig gyászoló Hugo viszont kitanulja a borkészítés mesterségét, és hamarosan már Barcelona-szerte ismerik a borait. „Egy dolog soha nem változik: mindig az ártatlan fizet a bűnös helyett” – hangzik el az egyik szereplőtől. Hugo viszont úgy gondolja, a fogat fogért helyett sokkal kifizetődőbb, ha aknamunkát végezve, szisztematikusan lehetetleníti el a szeretteit meggyilkoltató várúr, Roger Puig (Pere Arquillué) életét, miközben egy kikeresztelkedett orvosnő (Maria Rodríguez Soto) az ő életét igyekszik pokollá tenni.

Ildefonso Falcones előre kimunkált sémákból építkező műve elvezet minket az ibériai sötét középkor számtalan izgalmához és tragédiájához (nem teng benne túl sem az öldöklés, sem a szex), és habár megközelíti a nyolcórás játékidőt, akár egy ültünkben is fogyasztható. Nem fogja megülni a gyomrunkat, de biztosan jóllakunk vele. Đ

(A föld örökösei, 8x55 perc, Netflix)

16:59

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.