Meglepődik, ha megtudja, régen mit használtak fogfájás ellen
Különleges leletet találtak, amiből kiderülhet, hogy régen mit használtak fogfájás ellen.
Észtországban egy különleges leletet találtak, ami voltaképpen egy kőkorszaki rágógumi. A kutatások pedig azt is megállították, hogy az említett anyagban foglenyomatok találhatóak találhatóak, így nagy valószínűséggel ezt használták fogfájásra, derül ki a The Guardian cikkéből.
Ezt használták az őskorban fogfájásra
A Tartu Egyetem kutatói megállapították, hogy az őskori nyírfakéregből készült darabban foglenyomatok és nyálmaradványok találhatók. Az anyagot nyírfakéreg száraz lepárlásával állították elő, és ragasztóként is használták.
„Most már tudjuk, hogy az emberek rágták a fát, égett vagy hevített ezüstnyírfakéregből készült kátrányt, például fogfájás enyhítésére. Ma is használják ragasztóként, például szerszámok és edények javítására”
– mondta Bettany Hughes történész.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Kultúra
2025. július 14., 17:06
A Torinói Lepellel kapcsolatos legújabb kutatás eredményei tudományos szempontból megmagyarázhatatlanok. Egyes szakértők úgy vélik, a lenvászonon látható kép keletkezése „sugárzás” következménye lehet, amelyet sem fizikai, sem biológiai folyamatokkal nem lehet elmagyarázni.
Kultúra
2024. május 9., 13:16
A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során.
Tech-Tudomány
2024. január 9., 18:43
Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE-Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében.
Miután a nyálból DNS-t nyertek, az egyetem arra következtetett, hogy a rágót valószínűleg egy barna hajú és barna szemű lány rágta.
„Az intézet a mai észt lakosság 20%-ának DNS-mintáit őrzi, így a tudósok modern genetikai összehasonlítások alapján jobban értelmezhetik az ősi DNS-t”
– mondta Bettany Hughes történész.
„Még azt is tudjuk, hogy a rágó tulajdonosa barna szemű és barna hajú volt, ami különösen tetszik, mert megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az észak-európaiak mind szőke hajúak és kék szeműek. Ez egyszerre hétköznapi és hihetetlenül figyelemre méltó.”
Más tárgyakat is vizsgáltak
A Tartu Egyetem más történelmi tárgyakat is vizsgál Észtország különböző részeiről, többek között egy 800 éves keresztet, amely szexuális motívumot ábrázol és hangot ad, amikor viselik.
A fémkeresztnek van egy csuklós válva alakú darabja, amely eltakarja és nekiütközik egy gravírozott péniszmintának, ha mozgatják. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogyan integrálták a középkori észt emberek a pogány termékenységi szimbólumokat az új keresztény hitbe.
Emellett egy másik leletet is vizsgáltak, többek között a „Kukruse asszonyt”, aki nagyjából 50 éves volt, és bronz- és ezüstékszerekkel, az utóéletre szánt élelemmel, egy szitával, tőrökkel és egy megtermékenyített tojással temették el, amelyet a lábaihoz helyeztek.
Dr. Ester Oras, a tojás héját vizsgáló régész elmondta: „Valaki úgy döntött, hogy ennek az asszonynak a sírjába kell helyezni a megtermékenyített tojást. Talán valamilyen keresztény szimbolikához és termékenyítéshez kapcsolódott.”
(Kiemelt kép: Pixabay)
