A babona szerint februárban lesz az év egyik legszerencsétlenebb napja

Február 22-én jobb, ha egyáltalán semmit sem csinál, legalábbis, ha hisz a babonákban.

2026. február 1., 09:00

Szerző:

A babona szerint februárban lesz az év egyik legszerencsétlenebb napja

A magyar néphagyomány egyik legérdekesebb babonája Üszögös Szent Péter napjához kapcsolódik, amely a néphit szerint rendkívül szerencsétlen napnak számít. Míg más népek ezen a napon tavaszkezdetnek örvendenek, addig őseink lehetőleg mindenféle munkát kerültek ilyenkor. A nap szerencsétlen jellegét egy nyelvi félreértés eredményezte, amely mára a magyar néprajz egyik legérdekesebb kuriózumává vált.

Miért lett üszögös Szent Péter napja?

Február 22. hivatalos egyházi neve Szent Péter székfoglalása, latinul Cathedra Sancti Petri, amely Szent Péter antiochiai püspökké választására emlékezik a keresztény hagyományban. Őseink Szent Péter ű székössége formában fordították magyarra, amit aztán a nép Üszögös Szent Péterként hallott és értelmezett, így alakult ki az ehhez kapcsolódó sajátos hiedelemkör. Az üszög szó több jelentéssel is bír a magyar nyelvben, jelent elszenesedett fadarabot, elhalt emberi szövetet, illetve egy súlyos gabonabetegséget is, amely gombás fertőzéssel támadja meg a búzát és más gabonafélék termését.

A szerencsétlenséget hozó nap igazi hungarikum, német nyelvterületen például teljesen más hagyományok élnek február 22-én. Ekkor történik a méhek ébresztése és kirepülésre való előkészítése a tavasz közeledtével.

Mit tilos tenni február 22-én?

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Ezen a napon a magyar babona számos tevékenységet tiltott. A szegedi asszonyok különösen óvakodtak attól, hogy lisztbe nyúljanak, mert a néphit szerint ettől üszögös, vagyis beteg lesz a búza és tönkremegy a termés. Libát és tyúkot sem volt szabad ültetni ezen a napon, mert úgy tartották, hogy üszögös lesz a tojás, azaz megfeketedik és nem kél ki belőle az új élet. Volt ahol még kemencében fűteni és hamuba belenyúlni sem volt szabad, nehogy bajt hozzanak a házra és a terményekre.

Szántani és vetni sem volt tanácsos ezen a napon, mert üszögös lesz a gabona, ha ilyenkor fognak mezei munkához, ezért tartózkodtak minden mezőgazdasági tevékenységtől. De mivel nagyon szerencsétlen napnak tartották, általában semmi fontos dologba nem volt érdemes belekezdeni ekkor, így elmaradt a vetés, az aratás és minden egyéb jelentős munka is a paraszti gazdaságokban.

Az üszögnap különös babonája az egész évet felforgatta

Sok helyen még azt is tudni vélték, hogy ilyen üszögnapon született gazdának a búzája mindig üszögös marad, bármint küzd is ellene a betegség leküzdéséért. Ha az üszögnap nap szombatra esik, akkor előtte őszön a búzát szombati napon nem vetik, mert üszögös lesz, ha pénteki napra esik, akkor pénteken nem vetnek, és így tovább minden hétvégi napra vonatkozóan. Az üszögnap babonája tehát nem csak február 22-ére korlátozódott, hanem az egész esztendőt meghatározta azáltal, hogy a megfelelő hét napján tartózkodtak a fontos munkáktól.

Szerencsehozó szokások Üszögös Szent Péter napján

Ezen a napon szemes gabonát és kukoricát vittek be a szobába, hogy így kerüljék el a balszerencsét. Ezt aztán feltették a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá úgy, hogy a tálat, amelyben a szemek voltak, úgy helyezték el, hogy a mécses rávilágítson a terményre. Úgy hitték, hogy az üszög abban az évben a gabona- és kukoricatermést nem fogja megtámadni, ha így őrzik és védelmezik a magvakat a szent jelvények közelében.

A jóslás sem maradhat ki

Időjárásjóslás is kapcsolódott ehhez a különös naphoz, amely negyvenes jósló napként szolgált a parasztemberek számára. Azt tartották ugyanis, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz negyven nap múlva, azaz március 19-én, József-napkor is. Ha csapkodó eső esik vagy ködös az idő, akkor a néphit szerint bizonyosan megüszkösödik a búza, ezért különösen fontos volt a tiszta, száraz időjárás ezen a napon.

(Fotó: Freepik)

A rovat további cikkei