Ezeket a februári babonákat és jóslásokat csak kevesen ismerik
A február, más néven böjtelő hava vagy jégbontó, rengeteg olyan babona és jóslás őrzője, amelyekről ma már csak kevesen tudnak, pedig őseink ezeket a népi megfigyeléseket és hiedelmeket generációról generációra adták át.
Februárhoz a farsangiakon kívül is számos időjárási megfigyelés és babona kapcsolódik, amelyek segítették elődeink mindennapi életét. A hagyományos magyar paraszti társadalomban a februári jeles napok különös jelentőséggel bírtak, hiszen ezeken a napokon próbálták megjósolni a tavasz érkezését, a termés bőségét és az egész év időjárását.
Gyertyaszentelő és a medve árnyéka
Február második napját Gyertyaszentelő Boldogasszony napjaként tartják számon. Ezen a napon szenteltetik meg a gyertyát a katolikus falvakban, és a megszentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a gonosz szellemek ki ne cseréljék a „pogánykát”, amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében, és a haldokló kezébe is szentelt gyertyát adtak, hogy annak fényénél múljon ki a világból. A legismertebb babona azonban a medvéhez kapcsolódik, amely még ma is él az emberek emlékezetében.
A néphit szerint ha ezen a napon szép, napsütéses idő van és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható, hiszen ijedtében visszabújik. Ha azonban borult az idő és árnyékot nem látni, a rossz idő már nem tart sokáig. Az időjárással összefüggésben a várható termésre is jósoltak, például a szlavóniai magyarok ezen a napon esőt vártak a jó termés reményében, a Bács megyei Topolyán pedig úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd.
Balázs napi és Dorottya-Julianna időjárási babona
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Kultúra
2026. január 17., 18:37
Olyan szokás is létezik, ami a karácsonyi varázslás eredményét most hozza meg.
Itthon
2026. január 1., 10:45
Ha úgy érzi, 2026-ra egy kis extra szerencsét is bevonzana, akkor ezek a világ legfurcsább újévi babonái épp önnek valók. Hiszen ki ne szeretné, hogy a következő év valóban különleges legyen?
Tech-Tudomány
2025. december 22., 13:13
A karácsonyi babona több mint puszta hiedelem, összeköti a múltat és a jelent, hagyományt és varázst. Eleink számára ezek a babonák nem csupán érdekességek voltak, hanem az élet fontos részét képezték, amelyekkel szerencsét, egészséget és boldogságot próbáltak biztosítani családjuknak a következő esztendőre.
Február 3-án ünneplik Szent Balázs napját, amelyhez szintén különös babona kapcsolódik. A Balázs napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik, akkor nyáron a jég elveri a termést. Egyes helyeken ezért a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést. Szent Balázst legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották, ezért ezen a napon a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond, ezt balázsolásnak nevezik. Régi szokás volt a Balázs-járás is, amikor maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra adományt gyűjtve az iskolának.
Február 6-án, Dorottya napja és február tizenhatodik napja, Julianna napja együttesen alkotják a legrégebb óta ismert februári időjárási babona magját. A Dorottya napi időjárási népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja, vagyis ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára, február 16-ára megenyhül az idő. De fordítva is igaz, azt is tartják, hogy ha Dorottya locsog, Julianna kopog. A nagykőrösi hiedelem szerint Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt, vagy Julianna megrázta a dunnáját, ugyanis a megfigyelések szerint ezen a napon gyakran havazik.
Befagy-e a pacsirta szája?
Február tizenkilencedikén, Zsuzsanna napján különleges babona élt a magyar nép körében. Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az már a tavasz közeledtét jelzi. A néphit szerint ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet. De ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél. Ha nem szólalt meg a pacsirta, akkor befagyott a szája, és a hideg idő még tovább tart. Volt ahol azt is kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért.
A februári babonasorozatot Mátyás napja zárja, február huszonnegyedikén. A Mátyás napjához kapcsolódó néphagyomány kitüntetett szerepet játszik az időjóslásban, egyaránt előhírnöke lehet a tavasz beköszöntének, de a tél visszatértének is. A néphiedelem egyrészt úgy tartja, hogy ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás töri meg a tél uralmát, másrészt viszont ha jeget nem talál, akkor csinál. A Mátyás-napi időjárásból a tojásszaporulatra is jósoltak, a hideg idő jó tojástermelést jelentett, a szeles időjárás viszont kevés tojást. A halászok számára is fontos volt ez a nap, mivel a Mátyás napján fogott hal az egész évi halászat szerencsés előjelének számított.
(Fotó: Freepik)
