Alföldi Róbert: Annak a gondolkodásnak, amit én képviselek, itt nincs létjogosultsága

Alföldi Róbert a Népszavának adott interjújában azt mondta a közéleti kérdésekre vonatkozóan, hogy nem szeretne ebbe több energiát és érzelmet beletenni, mert szerinte bebizonyosodott, hogy annak a gondolkodásnak, amit képvisel, nincs létjogosultsága.

2024. február 24., 16:59

Szerző:

Alföldi Róbert annak apropóján adott interjút a Népszavának, hogy  Az ügynök halála című drámát rendezi a Centrál Színházban. A beszélgetésben kitértek a közéleti kérdésekre, és Alföldi kijelentette, hogy nem szeretne ebbe több energiát és érzelmet beletenni, mert szerinte bebizonyosodott, hogy annak a gondolkodásnak, amit képvisel, nincs létjogosultsága. Mint mondta, mindenki a saját szövegét löki, és semmiféle átjárás nincs az eltérő álláspontok között – írja a 24.hu. 

Alföldi Róbert: Én sokat harcoltam, úgy érzem nem sok eredménnyel

„Ha az ember azt érzi, hogy semmi értelme nincs annak amit csinál, akkor elmegy a kedve. A választások után azt éreztem, hogy semmi értelme nem volt annak, amit én előtte nyomtam. Teljes mellszélességgel. El kell fogadni, hogy amit én gondolok arról, hogy milyen egy demokratikus ország, hogy az miként tudna működni, az egy kisebbségi gondolat. Én mindent megtettem azért, hogy ez ne maradjon kisebbségben. Nem sikerült, nagyon nem” – mondta Alföldi Róbert a Népszavának. „Nem feladásról van szó. De nem szeretnék ebbe több energiát, érzelmet, idegrendszert beletenni. Bebizonyosodott, hogy az a gondolkodás, amit én képviselek és a világról gondolok, annak itt nincs létjogosultsága. Mindenki a saját szövegét löki, miközben semmiféle átjárás nincs az eltérő álláspontok között”– tette hozzá. 

Alföldi Róbert arról is beszélt, hogy a kisebbséget érintő témák érzékenyen érintik 

„A kisebbségi probléma előbb-utóbb Magyarországon mindenkit elér, mert hol ez lesz kisebbségben, hol az. Magyarországon a kiválasztott kisebbség mindig másodrangú állampolgár és hogy melyik kisebbség lesz kiválasztva, hogy másodrangú állampolgár legyen, az hol így, hol úgy fog változni. Igen, akkor még mindig nem tudok csendben maradni, amikor ilyen szempontból érzek valamilyen igazságtalanságot”– jelentette ki. 

Az ügynök halála című darab kapcsán szóba került, hogy 20 évvel korábban már megrendezte, Alföldi azonban arról beszélt, attól, hogy egyszer dolgozott már a darabbal, nem végez vele örökre, hiszen változik az ember, más mondanivalója lehet a történettel, mint korábban. Jelezte, hogy következő munkájaként újra Hamletet is rendez majd, immár harmadszor.

Megkérdezték arról is, kibírná-e színház nélkül, mire azt mondta, fontos az, hogy az ember szembe nézzen azzal, tud-e még hiteles lenni, s nagyon fontos, hogy képes legyen megőrizni a frissességét és a jelenidejűségét. Arra a felvetésre, hogy ezt például a mesterek meghívásával kontrollálja-e, így felelt: „Mesterek már nincsenek. Meghaltak. Nincsenek itt. Elmentek.“

(Kiemelt képünkön: Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező. Fotó: Alföldi Róbert Facebook oldala)

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.