Az „előadóság” kell ahhoz, hogy teljes életet éljek – mondja Németh Juci énekesnő, riporter, színész és turkálótulaj, fiatal generációk egyik underground ikonja. Ösztönös, természetes zenész, folyton vibrál, ha belép az ajtón, tele van vele a szoba. Egyszer a környezetszennyezés ellen kampányol, máskor Jancsó-filmben szerepel, fuvolázik, kuplékat ad elő a Budapest Bárban, vagy rockerlányként tombol. PUNGOR ANDRÁS írása.

Először osztotta meg fődíját az Amerikai Producerek Cége (PGA): a legjobb filmnek járó elismerést a 12 év rabszolgaság és a Gravitáció kapta vasárnap – ismertette a The Hollywood Reporter.

Nemrég mutatták be a Radnóti Színházban Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabját: a színház Kossuth-díjas főrendezője vitte színre. Valló Péter azt mondja, Ibsen-műveket mindig akkor választ, amikor úgy érzi: közéletünk annyira összekuszálódott, hogy aktuálpolitikai üzengetések helyett érdemesebb a nagy emberi történetekhez fordulni. Azt is megkérdeztük tőle: a közelgő politikai választások miféle változásokat hozhatnak kulturális életünkben. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

A közönség állva tapsolta, nem akarta elengedni a Mikroszkóp parányi színpadáról, és amikor virágcsokorral is megköszöntem az interjút, Tolnay Klári mosolygott, legyintett, és azt mondta: ugyan már, nem interjú volt ez, csak kis nyilvános magáncsevegés. Huszonhét év telt el azóta, és én a mai napig úgy emlékszem arra a beszélgetésre, mint pályám egyik ajándékára. Most kezdődik a Tolnay Klári-centenáriumi emlékév. Ebből az alkalomból idézem vissza azt a „magáncsevegést”, amelyből megismerhetik egy nagy színésznő „életszerepeit”. MESTER ÁKOS

Gyermeklapozgatótól a pszichológiai könyvekig, Vekerdy Tamástól Vámos Tiborig, bonbonkártyáktól a boroscímkékig. Szegedtől Budapesten át Chiléig, filmstúdiótól a szempillantás alatt felismerhető Édua-stílusig, papírkosaras pokoljárástól a jó ötletig. Szűcs Édua grafikus, karikaturista és illusztrátor útját KRUG EMÍLIA skiccelte fel.

A kritikusok szerint alapjaiban formálhatja át az ország komolyzenei életét egy friss, szerintük a 80-as éveket idéző kormányelőterjesztés, amely felszámolná a legfontosabb intézmények függetlenségét. Más vélemények szerint ez vaklárma: az intézmények önállóak maradnak, a közönség jól jár.

A jelölteket ma jelentette be az amerikai filmakadémia: nem kerültünk be a legjobb öt közé.

Keserves film. Nem csak azért, mert rabszolgának lenni sohasem leányálom, az amerikai délen megkorbácsolt niggernek lenni az 1840-es években meg különösen rossz, tudjuk ezt. S ha az ember volt már szabad is, hegedűművész is (mint főhősünk) a jenkik lakta felvilágosult, messzi Északon, hát kinek van kedve odatartani a hátát: hasítsanak már belőle szíjat a fekete szívű fehér ültetvényesek, gazdák. Primitíven.

Gettó Tamás és Hutter Ákos nyerték el A malom című pályamunkájukkal a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára kiírt ötletpályázat hárommillió forintos megvétellel járó első díját.

Orbán Viktorék fű alatt elintéztek egy 4 ezer milliárdos üzletet. Ami csekély 30 évig fogja növelni az államadósságot és a konstrukcióról nem tudunk semmit. Nem Putyinnal vagy Oroszországgal vagy az atommal van a bajom. Hanem a nyilvánosság teljes kizárásával. Mind a nyélbe ütött biznisz előtt és után. Jó volna tudni mégis mit fogok törleszteni az elkövetkező 30 évben. Ez az összeg csak a 3 ezer milliárdos manyup-pal állítható párhuzamba. Külön vicces, hogy ellenzékben mennyire az ellenkezőjét nyilatkozta.