Léner Péter új könyve – Pista bácsi, Tanár Úr, Karcsi (Corvina Kiadó) – azzal a jelenettel indul, amikor Léner és Kazimir Károly a Rudas gőzfürdő harminckét fokos medencéjében társalognak, s egyszer csak melléjük szegődik Karinthy Ferenc. Szóba kerül: Karinthy fiát, Marcit felvették rendező szakra a főiskolára. Apja erre megjegyzi: „Nem örülök. Ez egy tragikus pálya.”

A százéves házak hagyományosan április végén nyitnak kaput egy hétvégére, hogy a kíváncsiskodók a pincétől a padlásig bejárjanak bennük mindent. Most egy ötvenéves pesti épület rendezett kamarakiállítást a múltjából: a Bajza és a Damjanich utca sarkán álló Garzonház. Nevezetes hely.

Rajna Péter ideg- és elmegyógyász, geriáter professzor kötete – Kopva fényesedni? A mentális öregedés kihívásai (Medicina Könyvkiadó) – árnyaltan, laikusok számára is érthetően tárja fel az időskori változások összetettségét.

Gergely Ágnes megannyi verseskötet és regény után műfajt váltott. Tavaly, nyolcvanadik születésnapján jelentette meg Két szimpla a Kedvesben című memoárját az Európa Könyvkiadó. Az idei Ünnepi Könyvhétre pedig az önéletrajzi kötet folytatását: Oklahoma ezüstje.

– Ezeket a verseket rezignáltság helyett egyfajta ideges melankólia hatja át. Írásuk közben az foglalkoztatott, mit tudok kezdeni a közösen megélt vagy éppen a személyes múlttal – mondta a 168 Órának Krusovszky Dénes a Magvető Kiadónál megjelent Elégiazaj című kötete kapcsán.

„Sokan úgy vélik, egyetlen igazságos dolog van az életben, ami mindnyájunkat utolér: a halál. Azt hiszem, nincs igazuk” – írja Krémer Balázs szociológus Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? avagy Az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei című könyvében (Napvilág Kiadó). Merthogy a jövedelmi körülményeknél is nagyobb az egyenlőtlenség abban, ki meddig él.

Mentsük meg a kiskutyám! – ez a címe Pásztohy Panka új könyvének, amely az ő Pitypang kutyájának és Lilinek a történetét meséli el.

Pavel Florenszkij A kultusz filozófiája című könyvét a Typotex Kiadó jelentette meg – Kiss Ilona kiváló fordításában. A magyar olvasó előtt jobbára ismeretlen terület a múlt század eleji orosz misztikus filozófia. Kiss Ilona szerint mégis része az európai kultúrának.

Tényleg megtörtént, hogy Kurt Vonnegut azt kérdezte íróbarátjától, a humanista és racionalista Isaac Asimovtól: „Milyen érzés ennyi mindent tudni?” Asimov picit gondolkodott, mielőtt felelt: „Nyugtalanító.”

Az angol Emma Hooper Etta és Otto és Russell és James című regénye már a megjelenése előtt bestseller lett. Az írónő még be sem fejezte a művét, s a kiadói jogokat már huszonkét országban megvették. Előbb adták ki a könyvét New Yorkban, mint Londonban.

A kilencvenes években feloszlik egy vízilabdacsapat. Két csapattárs megfogadja: nem lehet maradásuk ott, ahol egyetlen tollvonással felszámolták addigi életüket. Iván távol-keleti felfedezőútra indul.

Hol tart a célzott daganatellenes kezelés?

Életének 86. évében elhunyt Vecsési Sándor Munkácsy-díjas festőművész – közölték az érdemes művész közeli barátai az MTI-vel szerdán.

Gerőcs Péter regénye – Győztesek köztársasága (Kalligram Kiadó) – egy nyomozati jegyzőkönyv keretein belül mutat rá: amorális struktúrákban jobb szándékú értelmiségiek is eshetnek őrület határára jutott váteszek csapdájába. Mindeközben a szerző világos történetmesélése éppen úgy fogva tartja az olvasót, mint a jelenünkkel áthallásos epizódok.

A Lázár-beszéd utórezgései. A 168 Óra stúdiójában Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

Az idei könyvhétre jelentette meg a Móra Kiadó Tóth Krisztina új kötetét. A címe: Anyát megoperálták.

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Makovecz Imre családja a sajtóból értesült arról, hogy a kormány és a főváros vezetése Budapesten 14 méteres emlékművet állítana az építésznek – írja a HVG.hu.