Az Albertinában most Munch a sztár, ő van a programfüzet borítóján (nem ő, persze, hanem leghíresebb műve, a Kiáltás), a bejárati molinón és minden elérhető hirdetési felületen: a bécsiek, úgy látszik, megtanulták Baán Lászlótól (tréfa, de jó szándékú), hogy a csomagolás legalább olyan fontos, mint a csomag: és a sznobisztikus turistahadak csak celebekre mozdulnak. (Monet és barátai, mondjuk, aztán odabent persze kiderül, hogy igen kevés a Monet és igen sok a barátai, de az már szinte mindegy is.)

Csaknem másfél évtizedig vezette a Merlin Színházat, miután az eredetileg angol nyelvű darabokra szakosodott teátrum alapítóját, Jordán Tamást kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójává. Magács László aztán az Átrium Film-Színház magánteátrum direktora lett. Utóbbi bulvárdaraboknak éppen úgy színtere, mint alternatív társulatok produkcióinak, vagy reflektív, művészszínházi igénnyel fogalmazó előadásoknak. Bár rendezői pályáját az egykori Nemzetiben kezdte, lételeme a függetlenség, amely együtt jár műfaji kötetlenséggel is.

Dragomán György irodalmi pályája rendhagyó. A legtöbb prózaíró novellákkal indul, s csak később kezd bele első regényébe. Dragomán azonban – három, nemzetközi sikert aratott regénye után – nemrég jelentette meg első novelláskötetét: az Oroszlánkórus az elmúlt tizenhárom év elbeszéléseiből válogat.

A mozipiacon megszokhattuk, hogy a sikernek folytatása van. Legyen a főhőse James Bond vagy Harry Potter, pókember, denevérember vagy hegylakó. Amíg van a hősben pénz, addig mindig fel kell támadnia. (Katarzis ide vagy oda!)

Egy Blaha Lujza téri bevásárlóközpontban (melyet az idősebbek Népszabadság-székháznak, a még idősebbek Szabad Nép-székháznak és a száz évnél is idősebbek – és/vagy Rákosi Jenő-rajongók – Budapesti Hírlap-székháznak ismernek inkább), az alagsorban különös kiállítás nyílt.

November 5-én a Pintér Galériában, az V. kerület Falk Miksa utca 10. szám alatt kerülnek árverésre Faludy György költő hagyatékának válogatott darabjai.

Shakespeare a teremtés fele – mondta volt Petőfi Sándor. De hogy mi a másik fele – azóta is keressük. Talán a film teheti hozzá a kiegészítést, ha hű a szerző világához. Hogy hasonlíthat-e egy nagy műgonddal elkészített mozgókép a hajdani londoni előadáshoz – nehezen megválaszolható kérdés, hiszen nem maradt ránk autentikus mérce.

A fenti címmel két egymást követő koncertet tart az Élet Menete Alapítvány a budapesti Dohány utcai Zsinagógában, november 8-án.

A híres maffiatörténetekből, akár a Keresztapából jól tudjuk: a szicíliai „tiszteletre méltó társaság” számára fontosak a családi rituálék, s hogy a – szó szerint – legéletbevágóbb kérdésekről rendszerint esküvők, keresztelők, temetések alkalmával születnek visszavonhatatlan döntések.

A városban van egy másik város, kopottabb és ódonabb. Az idő sohasem fog rajta, örökké megmarad. Régi fényképek, térképek nyomán próbáltuk bejárni ’56 városát, kerestük a régi lakók nyomát. Rendhagyó városnézésünkön Eörsi László történész, a korszak kutatója vezetett.

Szotyory László munkáit eddig a csendes meditációval, a szemlélődő alkotó távolságtartásával és valamiféle földi meseszerűséggel volt szokás jellemezni. Műgyűjtők, művészettörténészek, galériások, akiknek szokásuk a könnyebb kategorizálhatóság kedvéért leegyszerűsíteni a dolgokat, eddig legalábbis ilyen címkézésű dobozokba gyömöszölték be az amúgy végtelenül szemérmes mestert és munkáit.

Minthogy külön nincs feltüntetve a borítótervező neve, talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, a szerző keze is benne van a dologban: a háttérben absztrakt festményrészlet, melyből mintha egy Magyarország-forma barna folt válna ki alul, fölötte véres, vörösbe hajló felhők meg az ég kékje. A cím (Égforduló) maga is különös, nyugtalanító szóalkotás, feketén tükröződik a borítón.

– Érzelmes, fordulatos, nem szemérmes film – mondja legújabb mozijáról, a Vándorszínészekről Sándor Pál rendező a 168 Órának.

Gyomorműtétet hajtottak végre kedden Karel Gotton, a világhírű cseh énekesen a prágai IKEM kórházban. A cseh sajtó korábban arról tudósított, hogy Gottra szívműtét vár.

A BrandFestival Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai csúcstalálkozója. Az eseményt október 29–30-án tartják a Budapest Music Centerben: több mint száz előadó elemzi a jövőt a „márkalojalitás” kapcsán.

Honnan jöttünk, hova tartozunk, merre tartunk? A Kelet vonz bennünket, vagy a Nyugat? Miféle nemzetfelfogások határozzák meg a magyarok önképét, kulturális létezését? Nem kevesebbet ölel fel Agárdi Péter könyve (Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások, 1847–2014), amely a magunk mögött hagyott másfél évszázadból mutatja be a „rendelkezésre álló” nemzetképeket.