Varsóban nyugalom van, de a különleges szolgálatok dolgoznak
Európa hadiállapotban van, és ebből le kell vonni a következtetéseket az EU fórumain csakúgy, mint Lengyelországban – mondta Jaroslaw Govin, a hétfőn kinevezendő új lengyel kormány miniszterelnök helyettese. A leendő kormányfő, aki Krakkóban fejezte ki együttérzését a francia konzulátus előtt, nem fogalmazott élesen. Beata Szydlo azt mondta, ez nem az a nap, amikor minden kérdésre választ kell adni, ezen a napon együtt kell éreznünk az áldozatok családjaival és a francia nemzettel – ezzel kormányának európai ügyekért felelős minisztere kijelentésére reagált, aki közölte, hogy Lengyelország nem fogad menekülteket.
Jaroslaw Govin, aki néhány éve még a Tusk-kormány igazságügyi minisztere volt, és állandó összetűzésbe került az igazságügyi szervezetet átalakító tervezetei miatt a kormányfővel, aki végül ki is tette kormányából, néhány hónappal minisztersége elvesztése után kilépett pártjából, a Polgári Platformból és saját pártot alapított, amely a mostani választások előtt csatlakozott Kaczynskiékhoz. Elemzők szerint jutalma a miniszterség – noha csak a felsőoktatási és tudományos tárcát kapja meg, az előzetes hírekkel ellentétben, amelyek a nemzetvédelmi tárcát jósolták számára.
„Sajnos az történt, ami a kezdetek óta nyilvánvaló volt. Az európai határok megnyitása az emigránsok tömege előtt és a multikulturalizmus hamis ideológiája radikálisan megnövelte a terrorcselekmények veszélyét. Európa háborúban áll, és ebből le kell vonni a megfelelő következtetéseket” – jelentette ki Gowin.
„A választási kampányban beszéltem egy antiterrorista törvény gyors meghozatalának szükségességéről. Ilyen kezdeményezés történt 2007-2011 közötti időben, de sajnos akkor elvetették azt. Ma a lengyel államnak a terrorista veszély megfigyelésére való alkalmas eszközei vannak. Jól működik az Antiterrorista Központ is, de sok olyan joghézag és szervezeti hiányosság van, amelyet az új kormánynak ki kell küszöbölnie a lehető leghamarabb” – közölte a leendő miniszterelnök-helyettes.
Még élesebben fogalmazott Konrad Szymanski az európai ügyek leendő minisztere. – Lengyelország befogadja a menekülteket akkor, ha biztonsági garanciákat kap. A párizsi merényletek után ez megkérdőjeleződik – mondta a miniszterjelölt, aki korábban már azt nyilatkozta, hogy „nem lát lehetőséget a menekültek elhelyezéséről szóló határozat végrehajtására”. Szerinte ugyanis egyértelműen megváltoztak azok a politikai körülmények, amelyek között ez a döntés született és e döntés következetes végrehajtásának feltételei is.
Szymanski szerint a párizsi merényleteket közvetlenül a migrációs válsággal összefüggésben, és az ISIS francia bombázásának következményei. Ez azt jelenti, hogy újra át kell gondolni a bevándorlókkal és menekültekkel szembeni európai politikát, mindenekelőtt az EU külső határainak megvédése szempontjából. „Kritizáltuk az EU döntését a bevándorlók és a menekültek kérdésében, most, a párizsi tragikus események után nem látunk lehetőséget annak végrehajtására. Lengyelországnak fenn kell tartania a teljes ellenőrzést határai, migrációs politikája felett” – közölte.
Beata Szydlo a kijelölt miniszterelnök egyelőre nem foglalt állást, csupán Krakkóban, a francia konzulátuson rótta le kegyeletét, és azt nyilatkozta, hogy csatlakoznak a francia nemzet gyászához. – Mint a lengyel kormány feje, mindent megteszek, hogy a lengyelek biztonságban legyenek. Ez a célom és a legfontosabb feladatom – mondta.
Szymanski, az európai ügyek minisztere szombaton is megismételte: a párizsi tragikus események kapcsán Lengyelország nem lát politikai lehetőséget a menekültek áttelepítésének kérdésében született döntés végrehajtására. – A párizsi tragikus események megmutatták Európa gyengeségét. Dacára az európai biztonsági szolgálatok együttműködésének megerősítésére a madridi és a londoni terror akciók elkövetése után, Európát továbbra is aszimmetrikus háború csapásai érik az iszlám terrorizmus részéről – érvelt Szymanski.
A párizsi merényletek után Lengyelországban nyugalom van. Az Antiterrorista Központ (ABW) honlapján azt lehet olvasni, hogy a készültséget nem emelték magasabb szintre az esetleges lengyelországi merényletek megelőzése céljából. „Nincs semmilyen jelünk lehetséges támadásokról. Ameddig Lengyelország nem vesz részt közvetlenül Szíriában és Irakban az Iszlám Állam elleni támadásokban, minket nem fenyeget közvetlen veszély. De ez nem jelenti azt, hogy szolgálataink semmit nem csinálnak. Éppen ellenkezőleg” – írták.
