Jogalap nélküli gazdagodás miatt is vádat emeltek a megbuktatott szudáni diktátor ellen
Egy szudáni bíróság szombaton vádat emelt az áprilisban megbuktatott Omar el-Besír volt szudáni elnök ellen külföldi valuta jogtalan birtoklása és jogalap nélküli gazdagodás miatt. A kartúmi testület bírája, Szádik Abder-Rahmán azzal vádolta meg Besírt, hogy jogellenesen jutott ahhoz a pénzhez, amelyre áprilisban bukkantak otthonában, illetve jogellenesen rendelkezett vele. A bíró szerint 16 millió eurót (5,3 milliárd forintot), 351 770 dollárt (több mint 106 millió forintot) és 5,7 millió szudáni fontot (több mint 38 millió forintot) találtak Besír lakásán műanyag zsákokban. A bíró elutasította az óvadékkérelmet, és elmondta, hogy a fogva tartás időtartamáról a szeptember 7-i meghallgatáson döntenek. Omar el-Besír ügyvédje közölte, hogy védence tagadja a vádakat, és a következő tárgyaláson a volt elnök mellett szóló tanúk is meg fognak jelenni.
A szudáni rendőrség egyik nyomozója a volt államfő perének múlt hétfői kezdőnapján felolvasta az előzetes vizsgálatok következtetéseiről szóló jelentését, amely szerint Besír 91 millió dolláros (több mint 27 milliárd forintos) ajándékot kapott Szaúd-Arábiától és az Egyesült Arab Emírségektől. A vallomás szerint ezek az „ajándékok” többek között Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököstől, Abdullah bin Abdel-Azíz néhai szaúdi uralkodótól és Kalifa bin Zájid Ál-Nahajan sejktől, az Egyesült Arab Emírségek elnökétől származtak.
A volt elnök elmondta, hogy 25 millió dollárt (több mint 7,5 milliárd forintot) kapott a szaúdi trónörököstől, valamint egyéb összegeket különböző forrásokból, de azzal védekezett, hogy saját javára nem kapott és nem is használt fel pénzt. Omar el-Besír úgy fogalmazott, nem volt lehetőség arra, hogy bemutassa a pénzt a pénzügyminisztériumnak vagy a központi banknak, mert akkor meg kellett volna neveznie a támogatás forrását, a szaúdi trónörökös pedig azt kérte, hogy a neve ne jelenjen meg. Vallomása szerint a volt államfő a pénzt magánadományra használta fel különböző kedvezményezettek, köztük egészségügyi szolgáltatók, egy egyetem és egy iszlám médiacsatorna számára.
Ha bűnösnek találják az említett pontokban, a volt államfő 10 év börtönbüntetést is kaphat. Omar el-Besir ellen májusban már vádat emeltek felbujtás és amiatt, hogy állítólag köze volt tüntetők meggyilkolásához.
2009-ben Omar el-Besír lett a világ első olyan politikai vezetője, aki ellen háborús bűnök miatt vádat emeltek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon a dárfúri konfliktusban játszott szerepe miatt. A dárfúri konfliktus akkor kezdődött, amikor dárfúri lázadók elkezdtek kormányzati célpontokat támadni, azzal vádolva Kartúmot, hogy politikájával nyíltan az arabokat támogatja a feketékkel szemben. Erre válaszul az arab dzsandzsavid milíciák etnikai tisztogatásba kezdtek a tartományban. Hágai gyanú szerint Omar el-Besír személyes felelősség terheli gyilkosságokért, kínzásokért, nemi erőszakért és erőszakos kitelepítésekért. ESZ becslések szerint a konfliktusnak eddig 450 ezer halálos áldozata volt, és 2,8-3 millió ember vált földönfutóvá.
