Már a munkáltatók is vizitdíjat kérnek, megunták az orvoshoz járást
Németországban a munkáltatók számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a dolgozók sokat járnak orvoshoz. Emiatt egy vizitdíj bevezetését javasolják.
A Német Munkáltatói Szervezetek Országos Szövetsége (BDA) új vizitdíj bevezetését sürgeti a kormánynál. Az elképzelés szerint a betegeknek minden orvosi látogatáskor 10 eurót kellene fizetniük, cserébe a munkaadók járulékcsökkentést kapnának írja a Politico és a Spiegel nyomán az Economx.
A munkáltatók szerint emiatt indokolt a vizitdíj bevezetése
Steffen Kampeter, a BDA ügyvezető igazgatója szerint a díj célja, hogy visszaszorítsa a felesleges orvosi látogatásokat, és ezzel tehermentesítse a nyomás alatt álló német egészségügyi rendszert. Az OECD-országokhoz képest a németek évente átlagosan tízszer gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint másutt, és sokkal többször táppénzre is mennek, ami a termelésre is kihat. A javaslat nem példa nélküli, mivel 2004 és 2012 között negyedévente egyszer kellett tíz eurós praxisdíjat fizetni, most azonban minden vizitre vonatkozna a kötelezettség.
A Spiegel szerint a jóléti rendszer fizetésképtelenség közelében van, mivel a szociális kiadások gyorsabban nőnek, mint a gazdaság teljesítménye. A hiány milliárdos nagyságrendű, ami miatt elkerülhetetlenné váltak a reformok. Carsten Linnemann, a CDU főtitkára belső körben elismerte, hogy a béreket terhelő járulékok túl magasak, ami ösztönzi a feketemunkát.
A SoVD szociális jóléti egyesület elnöke, Michaela Engelmeier szerint a kapcsolattartási díj „szolidaritás nélküli”, mert leginkább a szegényeket és a krónikus betegeket sújtaná. Úgy véli, sokan emiatt elhalasztanák a szükséges vizsgálatokat, ami hosszabb távon súlyosabb betegségekhez és magasabb egészségügyi költségekhez vezetne.
Különadó sújtaná a nyugdíjasokat
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy Németországban egyre nagyobb problémát okoznak a szociális terhek. A társadalom elöregedő, ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjak kifizetése nagy terhet ró a fiatalabb generációra. Ezt szeretnék csökkenteni azáltal, hogy szolidaritási adót vezetnének be azoknak a nyugdíjasoknak, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek.
A Spiegel értesülései szerint a szakértők úgynevezett „boomer szolidaritási adó” bevezetését sürgetik, amely a magas jövedelmű nyugdíjasokat terhelné a szociális újraelosztás jegyében. A cél, hogy védjék a fiatal munkaválla a fiatal munkavállalókat, és csökkentsék az elszegényedő idősek számát.
Az 1950-es, 60-as években született személyek fokozatos nyugdíjba vonulása drámaian megterheli az állami nyugdíjalapot. A DIW szerint komoly társadalmi feszültséghez vezethet, ha a költségek növekedését továbbra is csak a fiatal, aktív rétegre terhelik. A DIW becslése szerint a legtehetősebb nyugdíjas háztartások akár havi 1000 euróval is kevesebbet kapnának, míg a legszegényebbek jövedelme 10-11%-kal is emelkedhetne. A különadóból származó bevételek nem az államkasszába kerülnének, hanem egy célzott szolidaritási alapba.
(Kiemelt kép: Pixabay)







