Merkelnek nem tetszik, hogy Orbán Kína kegyeire hajt
A Kína és Közép-Európa együttműködéséről szóló 16 plusz 1 kezdeményezésben részt vevő európai uniós (EU-) tagállamoknak ügyelniük kell az EU közös Kína-politikájának betartására - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai részvétellel tervezett felújításával kapcsolatban.
Alekszandar Vucsics szerb elnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fejlesztést a 16 plusz 1 kezdeményezéssel összefüggésben tervezik. – Az önmagában nem tilos, hogy EU-s tagállamok közösségen kívüli országoknak adjanak megbízásokat infrastruktúra-fejlesztésre, de a 16 plusz 1 kezdeményezéssel kapcsolatban mindig nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a részt vevő EU-s országok a külpolitikában velünk együtt közös Kína-politikát képviseljenek, különben szétesne az EU – fejtette ki a német kancellár. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a tervezett fejlesztés EU-jogi megfelelőségét.
Bár a német kancellár név szerint nem említette, a bírálat nyilvánvalóan arra az Orbán Viktornak szól, aki januárban a német cégvezetők előtt tartott januári beszédében azt mondta, hogy Közép-Európának jelentős hátrányt kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez, ha pedig az EuU nem ad pénzt, akkor Kínától fogunk kérni. Ez egyébként akkor is megtörténhet, ha Merkel szándékának megfelelően az EU 2020 után több forrást biztosít azoknak az országoknak, akik részt vállalnak a menekültkérdés megoldásában, és tiszteletben tartják a demokratikus jogállami normákat. Mivel úgy tűnik, Orbán jelenleg egyikre sem hajlandó, előfordulhat, hogy Magyarországnak kevesebb támogatással kell megelégednie.
Ami a berlini találkozót illeti, Vucsics a közösen tartott tájékoztatón azt mondta, hogy mindehhez csak annyit tud hozzáfűzni, hogy Belgrád jó kapcsolatra törekszik Pekinggel, és minden szerződést benyújt az EU-nak ellenőrzésre. Merkel tiszteletre méltónak nevezte a szerb vezetés reformjait, és hangsúlyozta, hogy Németország támogatja az EU-s tagságra jelölt balkáni ország csatlakozási törekvéseit. Azonban a folyamat csak akkor vezethet eredményre, ha a jogállamiság és az alapjogok védelmének területén is előmozdítják a reformokat és Szerbia rendezi kapcsolatát Koszovóval. A Koszovó függetlenségének elismerése körüli vitákkal kapcsolatban kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a német kormánynak nem feladata meghatározni a belgrádi vezetés tennivalóit, de támogat minden előremutató kezdeményezést.
Vucsics hangsúlyozta, hogy nem lehet egyoldalúan, csak Szerbia rovására rendezni az ügyet, kizárólag olyan megállapodásról lehet szó, amelyben mindkét fél enged. Egyben hitet tett a reformok folytatása mellett és aláhúzta, hogy országának az a legjobb, ha tovább erősödik kapcsolata Németországgal.
A Kína és a Baltikumtól a Balkánig húzódó kelet-közép-európai térség együttműködésének erősítését szolgáló, 2012-ben elindított 16 plusz 1 kezdeményezésben Kína mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt.
