A háborús sebesültek függetlenítése, 157 éve írták alá az első genfi egyezményt

A legelső Genfi Egyezményt éppen 157 éve, 1864. augusztus 22-én írták alá. A cél az volt, hogy a háborús sebesülteket attól függetlenül segítsék, hogy győztes vagy vesztes oldalon álltak. Az első Genfi Egyezmény létrejötte szorosan kapcsolódik a Nemzetközi Vöröskereszt megalapításához. A Vöröskereszt megalakulása pedig a kor egyik legvéresebb csatájához, az 1859-es solferinói csatához. 

A harcmezőn több mint 40 ezer sebesült katona volt. Jean Henri Dunant a harcmezőn tapasztaltaktól elborzadva, helyi asszonyok segítségével próbált a sebesülteken segíteni. Dunant úgy döntött létrehoz egy segélyszervezetet önkéntesekből. A cél az volt, hogy háborús időszakokban a szervezet ápolja és segítse a háborúban megsebesült katonákat. Dunant úgy vélte, hogy egy nemzetközi egyezményre is szükség lesz, amely biztosítja a sebesültek és az ápolók jogait is.

1863-ban meg is alakult a Vöröskereszt Dunant. Azonos év februárjában pedig az Ötök Bizottsága, amely a Nemzetközi Vöröskereszt előde volt. A Vöröskeresztnek 1864-ben pedig sikerült elérnie egy nemzetközi diplomáciai konferencián, hogy javítsák a sebesült katonák körülményeit a harctéren. Erre vonatkozóan hozták létre az első Genfi Egyezményt. 

(Kiemelt kép: Vért ad egy férfi a Magyar Vöröskereszt hajdúböszörményi véradásán 2020. április 17-én. Véradásokat a koronavírus-járvány alatt is szerveznek, a véradás olyan alapos ok, amellyel a lakhely elhagyható. Ugyanakkor szigorúbbak a véradás feltételei: nem adhat vért, aki 30 napon belül külföldön járt, aki az elmúlt időszakban beteg volt, koronavírusos beteggel, fertőzöttel találkozott. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)