A NATO már nem várja a térség demokratizálódását

A NATO Lisszabonban bejelentette, hogy jövőre megkezdi, és 2014-re befejezi a harcoló alakulatok kivonását a közép-ázsiai országból, kiképzők azonban hosszabb távon is maradhatnak Afganisztánban. Az évente közel 100 milliárd dollárba kerülő háborútól a katonai szövetség már nem várja a térség demokratizálását, csak azt, hogy biztonsági szempontból elfogadható helyzet alakuljon ki.

A koalíciós erők azonban utána sem fordítanak hátat Afganisztánnak, a Hamid Karzai afgán elnökkel aláírt hosszú távú partnerség alapján a szervezet továbbra is folytatja majd a helyi erők kiképzését, illetve háttértámogatást nyújt a közép-ázsiai országnak.

A NATO lisszaboni csúcstalálkozóján született döntés a harcoló csapatok afganisztáni kivonásáról, azt jelzi, hogy Washington megbukott - írták elektronikus levélben szétküldött közleményükben a tálibok. A radikális iszlamista csoport szerint az amerikai kormányzat képtelen támogatást szerezni partnereitől ahhoz, hogy hosszabb távon folytassák a hadműveleteket.

A kivonulás "jó hír az afgánoknak, és a világ szabadságszerető polgárainak, és az amerikai kormányzat bukásának a jele" - áll a francia hírügynökséghez is eljuttatott, "Az Iszlám Emirátus válasza a lisszaboni csúcstalálkozóra" című közleményben. "Az elmúlt kilenc évben, a megszállók képtelenek voltak kormányzatot kialakítani Kabulban, és most már nem is fognak" – állítják a terroristák, akiket 2001-ben távolítottak el a hatalomból az Afganisztánt megszálló erők - írta az