XXL-es feladat

- Hogy lett önből vagyonkezelő?

– Ezt most hogy tetszik érteni?

- A Médiatanács közleménye szerint a Filmművészeti Egyetemen diplomázott, filmproducerként és az HBO produkciós igazgatójaként dolgozott, majd a Hungexpo Reklám Rt. elnök-vezérigazgatója volt.

– Csak a legszükségesebbeket közölték rólam. Amúgy műszaki egyetemet, valamint pénzügyi és számviteli főiskolát is végeztem, továbbá Amerikában folytattam közgazdasági tanulmányokat. Tehát a pénz oldaláról is meg tudom közelíteni a problémákat.

- A Hír TV vezérigazgatója is volt, sőt Simicska Lajos, a Fidesz legbefolyásosabb pénzemberének érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. vezérigazgatója is. Mondják: nem véletlenül került a sok tízmilliárdot kezelő alap élére.

– A Hung-Ister Zrt. film- és tévés produkciókkal foglalkozó cég, az egyetlen digitális stúdió Magyarországon. Több mint nyolc éven át gyártottuk a Legyen Ön is milliomost, a Fábry-show-t, a TV 2 és az RTL Klub párhuzamosan dolgozott a stúdióinkban. Egész életemben vagyonkezelő feladatokat végeztem, egy részüket a saját vállalkozásaimban.

- Simicska Lajos a barátja?

– Simicska Lajos egyik cége az egyik tulajdonosa a Hung Ister Zrt.-nek. Ahogy mások is.

- Az ön által vezetett alaphoz került a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI vagyona. Lendvai Ildikó úgy véli, Szalai Annamáriáék „kecskére bízták a káposztát”. Hisz ön mögött Simicska Lajos áll, akinek az a célja, hogy az összes közmédiumot az MTV új székházába költöztetve eladják a Duna, a rádió és az MTI milliárdokat érő ingatlanjait.

– De jó lenne, ha én is olyan sokat tudnék erről az ügyről, mint Lendvai Ildikó! Üzenem neki, hogy fel sem vetődött az ingatlanok eladása.

- Az sem igaz, hogy a Kunigunda utcai székházba költöztetik össze a közmédiumokat?

– Az alap célja racionalizálni a folyamatokat. De ha már ezt a kérdést tetszik nekem szegezni: inkább arról kellene beszélni, miért nem tudunk beköltözni a Kunigunda utcába.

- Miért nem?

– Az új tévészékházat szinte átláthatatlan szerződéshalmaz köríti, amelyet egyébként szívesen elolvastatnék Lendvai Ildikóval. Küzdünk a beruházó és tulajdonos céggel.

- Ha sikerül összeköltöztetni a közmédiumokat, mi lesz a Bródy Sándor utcában, a Naphegy téren és a Mészáros utcában felszabaduló ingatlanokkal?

– Még egyszer: nem tudom, ki árulja a székházakat. Mi nem tervezzük az értékesítésüket. Nem cél, hogy bármit is finanszírozzunk belőlük. Ezt garantálom önnek. Az alap nem azért jött létre, hogy kiürítsük a közmédiumok székházait. Hisz azt sem tudjuk, hova költöztessük azokat, akik most benne laknak.

- Az óbudai bázis bő 55 ezer négyzetméter, míg mondjuk az RTL Klub nincs 11 ezer. Mindannyian elférnek.

– Az RTL székházában egyetlen nagy stúdió üzemel, míg a Kunigunda utcában több, és a tereik is méretesebbek. Ráadásul az RTL-ben csupán 400 ember dolgozik, míg az MTV-ben 1700... Úgy örülnék, ha arról kérdezne végre, hogyan tesszük rendbe a közmédiát.

- Ez már az. Az önök honlapján olvasható: az alap vezérigazgatója egyebek mellett „a vagyonkezelő és pénzalap irányítását végzi”.

– Nincs pénzalap.

- Akkor mit lehet rajta irányítani?

– Nincs pénzalap, hacsak azt az összeget nem nevezzük annak, amelyet a törvény a közmédia működtetésére utalt.

- Ami idén hatvanmilliárd forint.

– Annyi. Ebből az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI által megrendelt műsorokat gyártjuk és szállítjuk rendes iparosként. Tartalomtámogatásunk ebben merül ki. A cél pedig az átláthatóság. Mert valljuk be őszintén, az előző kormányok idején a közmédiában voltak kifizetőhelyek. Amelyeket szeretnénk eltüntetni. Mi nem veszünk részt maffiákban.

- Jó ezt hallani. A Republicon Intézet minapi elemzése szerint a közszolgálati Híradóban 83 százaléknyi műsoridő jut a Fidesz–KDNP-nek; Orbán Viktor önmagában négyszer annyit szerepel, mint az ellenzéki politikusok összesen. A jobbratolódás vonatkozik a hírek jellegére, a megszólalókra és a kommentárokra is. Önök a gyártók. Önöké a felelősség is?

– A tartalomért a zrt.-k vezérigazgatói felelősek. Én a törvény szerint el vagyok zárva attól, hogy ilyen kérdésekben döntsek.

- A stábok számára ki határozza meg, ki lesz a megszólaló, ki szerepel a tudósításban?

– Az egyes közmédiumok vezérigazgatói intendánsokat alkalmaznak, ők felelősek a műsorstruktúráért. Mi a gyártás hardver részét adjuk, a szoftvert a szerkesztőségek határozzák meg.

- Gyakran hivatkoznak a BBC-modellre, ahol nincs is összevont hírgyártás.

– A BBC szervezeti modelljét nem lehet egy az egyben adaptálni. Messi a világ legjobb futballistája. Mi nem akarunk úgy futballozni, mint ő, de mégiscsak Messi a viszonyítása alap. Amúgy a BBC-nél a mienkhez nagyon hasonló a gyártási struktúra: ők is megosztották az erőket, és ügyelnek arra, hogy ne legyenek átfedések.

- A BBC-nél az ellenőrzést nem a kormány által kinevezett és hozzá köthető személyek, hanem elismert médiaszakemberek látják el.

– Ahogy nálunk is.

- Én nem így látom.

– Egyik kollégám pártállását sem ismerem, de ha az enyémet kérdezi, akkor is el kell gondolkoznom rajta.

- A Médiahatóság és a Médiatanács elnöke kilenc évre bebetonozva, a Médiatanács tagjait a Fidesz jelölte. Az alap vezetői, így ön fölött is a Médiatanács elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, miként a felügyelőbizottság tagjait is ő bízza meg. Vagyis a saját emberei ellenőrzik a saját embereit.

– Nem így látom. A Közszolgálati Testület – benne a civil világ képviselőivel – épp azért jön létre, hogy ellenőrizze az elfogadásra váró közszolgálati kódex betartását. Az zrt.-k fölötti tulajdonosi jogokat gyakorló Közszolgálati Közalapítványban pedig ott ülnek az ellenzéki kurátorok is. Vegye figyelembe: mostanáig egyetlen kormány sem állt neki, hogy rendet tegyen a közszolgálati médiában. A miénk az első igazi próbálkozás. Ezért örülnék, ha azok is segítőkészebbek lennének, akik most az átalakítás kapcsán politikai nyilatkozatokat tesznek.

- A Közmédiumok Szakszervezeti Fóruma nyílt levelet fogalmazott Schmitt Pálnak, Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak és önnek. Ebben egyebek mellett ezt írják: „Az Alap vezetői nem adtak tájékoztatást, nem konzultáltak az Alaphoz kerülő munkavállalók érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervezeteivel. Ezért is alakult ki a helyzet, hogy az Alap leendő munkavállalói fokozott bizonytalansággal és bizalmatlansággal fogadják a sorsuk alakulásáról szóló információkat.” Miért nem tárgyaltak velük?

– A kérdése úgy hangzik, mintha bármi jogtalanság történt volna. Pedig a munkatörvénykönyv a munkáltatói jogutódlás esetén az előző munkáltató számára ír elő tájékoztatási kötelezettséget. Ez meg is történt. Az új munkáltatónak viszont nincs ilyen kötelezettsége. Ennek ellenére megtettük, minden munkavállaló részletes kiadványt kapott kézhez, most pedig a szakszervezetekkel fogunk tárgyalni. A kritikákat, hullámveréseket nem a bizonytalanság szülte. Hanem az, hogy akik nem érzik magukat elég tehetségesnek a meglévő pozíciójukhoz, a székükbe kapaszkodnak.

- Minden közmédiumnál 49 fő marad állásban. Miért pont ennyi?

– Erről a vezérigazgatókat kellene megkérdezni.

- Sokak szerint azért, mert a törvény szerint 50 fő alatt nem kell üzemi tanácsot létrehozni.

– Lehet. Bár tudtommal az MTI-nél végül több mint száz fő marad.

- A vezérigazgatók alól kiszervezett csaknem háromezer dolgozónak ön lesz a munkáltatója, miként a gyártásra szánt források felhasználásáról is ön dönt. Ezzel jóval nagyobb hatalma lett, mint bármelyik vezérigazgatónak.

– Való igaz, hogy csökkent a hatáskörük, hiszen immár nem ők osztják el teljhatalmúlag a költségvetési összegeket. Ezt egyesek zökkenőmentesen, mások nehezebben dolgozták fel. De amint rájöttek, hogy a változás a működésüket segíti, megnyugodtak.

- Arra utaltam, hogy a vezérigazgatói állások díszpozíciók az önéhez képest. Hiszen mindenről ön diszponál.

– Hölgyem, idáig arról beszéltünk, hogy a vezérigazgatók felelősek a tartalomért, amibe én nem szólhatok bele. Mint a cipésznél: öné a lábbeli, behozza a műhelybe, és megmondja, mi legyen vele. Ebben a példában én a suszter vagyok. Mindkettőnkre szükség van... Ha tanár lennék, sírva fakadnék magától.

- Ha diák lennék, adnék magának egy papír zsebkendőt. De hadd kérdezzem inkább arról, mi lesz az MTV nyolcmilliárdos adósságával.

– Fogós, ravasz kérdés. Vannak megoldási javaslataink, tárgyalunk róluk. Egyelőre olyan csontvázakat fordít ki az ásó a földből, hogy azt el sem tudja képzelni. Például olyan tagsági díjakat nem rendeztek, amelyek nélkül egy köztévé képtelen működni. Ezzel egyesek meg akarták fojtani az intézményt. Hogy a dolgozókat ki tudják fizetni, és ne sötétüljön el a képernyő, néhány ügyet tartozásként halmoztak fel.

- A tartozások rendezése része a hatvanmilliárdnak, amit a minap jelentős működésiköltség-növelésként harangoztak be?

– Komoly fejtörést okoz, hogyan konszolidáljuk az intézményeket. Valóban nagy összegekről van szó. Az ország pedig nem úgy áll, hogy Csekonics báróként lazán leírjuk az egészet.

- Tehát része vagy sem? Mert ha igen, akkor nem is olyan sok az a hatvanmilliárd.

– A hatvanmilliárd tartalmaz olyan tételeket, amelyeket az eddig felhalmozott köztartozások kifizetésére kell fordítani.

- Szóval a része.

– A végére járunk mindennek. Szép nagy, XXL-es feladat.