Ijesztően hosszú várólisták: már 2030-ra kapnak időpontot a betegek
A műtéti várólisták egyre hosszabbak, miközben milliárdok vannak elkülönítve a probléma megoldására, amit azonban nem költ el az állam.
Az egészségügyi várólisták 2025 végére drámaian hosszúra nyúltak, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint országosan már több mint 32 000 ember várakozik hatvan napnál hosszabb ideje térd- vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre az állami ellátásban – írta az EconomX. Ez jelentős növekedés az év eleji mintegy 27 000-hez képest.
A térdprotézisre várakozók száma kiemelkedően magas: több mint 18 000 beteg vár a beavatkozásra, míg csípőprotézisre közel 9 200, szürkehályog-műtétre pedig mintegy 5 200 fő várakozik. Ez azt jelenti, hogy sokak számára nemcsak a fájdalom és a mozgáskorlátozottság nehezíti mindennapjaikat, hanem az is, hogy évekig kell várniuk a segítségre.
Vannak betegek, akik térdprotézis-műtétre 2025. decemberében a Komárom-Esztergom megyei kórházba kaptak időpontot, de csak 2030. augusztusára.
Zalában szerencsésebbnek mondhatják magukat a páciensek, nekik „csak” 2027-ig kell együtt élniük a folyamatos fájdalommal.
Elképesztő a várólista a kisebb beavatkozásokra is
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. augusztus 17., 11:08
Minden beteget aggodalom tölt el a várólista szó hallatán, ez területen azonban komoly változások jöhetnek.
Itthon
2025. július 17., 13:16
Új információk érkeztek a kórházi várólistákról, az adatok pedig egyre aggasztóbbak.
Itthon
2025. május 14., 11:36
Az új várólista protokoll módosítását kéri az eredeti ajánlást kidolgozó szakmai testület.
Kisebb műtétekre is hónapokat kell várni: például a szürkehályog-műtétek esetében a kiskunhalasi kórházban átlagosan 202 napot kell várni, de más intézményekben is a medián várakozási idő több mint 200 nap. Ez azért különösen fájdalmas, mert a szürkehályog-műtét gyors javulást hozhatna a betegek életminőségében.
Több oka van a kialakult helyzetnek
A háttérben orvoshiány és szakember-túlterheltség is áll. A hazai egészségügyből sokan külföldre mentek dolgozni, mások kettős praxisban dolgoznak, vagy nehezen elérhető specialistákra van szükség, ami tovább lassítja a műtéti kapacitást.
A betegek elégedetlensége erősödik: egyre többen jelzik, hogy türelmük fogytán van. Miközben a várakozás ideje alatt krónikus fájdalomtól szenvednek, megromlott az életminőségük, kénytelenek a magánellátásért fizetni, hogy hamarabb sorra kerüljenek.
Pedig lenne rá pénz
A várólisták csökkentésére dedikáltan évente ötmilliárd forint áll rendelkezésre az E-alapban, de ezt az összeget az egészségügy rendre nem használja fel, 2024-ben is kétmilliárd forint ragadt benn.
Mint az köztudott, a hálapénz intézményét megszüntette a kormány, ezzel kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, volt egészségügyi államtitkár a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján azt mondta: a paraszolvencia idején az orvos abban volt érdekelt, hogy a beteget „bevigye” a kórházba, a hálapénz kivezetés után pedig abban vált érdekeltté az orvos, hogy a beteget „kivigye” a magánrendelőbe.
(Fotó: Bambino Gesu/AFP)
