Vagyonelkobzás: ezután jogerős ítélet nélkül is elvehetik a magánvagyont
Új törvényjavaslatot dolgozott ki az Igazságügyi Minisztérium: ezentúl akár jogerős bírósági ítélet nélkül is el lehetne kobozni a gyanús eredetű vagyont, ha felmerül, hogy bűncselekményből származik.
A minisztérium az Európai Unió 2024-es irányelvéhez igazítaná a magyar jogszabályokat, amelyek célja, hogy a bűnözésből szerzett vagyon ne maradhasson a tetteseknél, még akkor sem, ha a bírósági eljárás valamilyen okból nem zárul le ítélettel – írta meg az Economx. Az Igazságügyi Minisztérium már meg is kezdte a társadalmi egyeztetést a vagyonelkobzás kereteit biztosító tervezetről.
A módosított jogszabály az „ismeretlen eredetű vagyon" fogalmára is kiterjed
A módosítás inkoklásában az áll, hogy az új szabályozó átültetné a magyar jogrendbe a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelvet. Emellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsimet hozna létre, amely nem csak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és
bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is.
A tervezet szerint akkor is elkobozható lenne a vagyon, ha valaki nem tudja igazolni annak eredetét, vagy az feltűnően meghaladja a bevételeit. Az is gyanús jelnek számítana, ha a tulajdonos bűnszervezetekkel hozható kapcsolatba, vagy a vagyon megszerzésének körülményei nem életszerűek.
Bár a magyar jogszabály-módosításból egyelőre nem derül ki pontosan, milyen esetekben lehet majd elkobozni az „ismeretlen eredetű” vagyont, az Európai Unió vonatkozó irányelvei világos keretet adnak arra, mikor és hogyan lehet visszaszerezni a bűncselekményekből származó vagyont, még akkor is, ha magát a bűnt nem sikerül teljes bizonyossággal rábizonyítani a gyanúsítottra. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a szervezett bűnözés továbbra is profitáljon a „szürke zónában” parkoló pénzekből és vagyonokból.
Az új szabály akkor alkalmazható, ha a hagyományos elkobzás – például egy jogerős ítélet után – valamilyen jogi vagy bizonyítási okból nem lehetséges, de a hatóságok már beazonosították vagy befagyasztották a vagyont, és komoly jelek utalnak arra, hogy az bűncselekményből származik.
Ezek lesznek a vagyonelkobzás feltételei
Az ilyen esetek csak súlyosabb bűncselekményeknél jöhetnek szóba, vagyis azoknál, amelyekért legalább négy év szabadságvesztés szabható ki.
A bíróság csak akkor rendelheti el a vagyon elkobzását, ha meggyőződött arról, hogy az bűnszervezethez köthető. Ezt nevezik „súlyossági küszöbnek” – vagyis a szabály csak akkor lép életbe, ha a bűncselekmény szervezettsége és a megszerzett vagyon nagysága ezt indokolja.
Az ítélet nem egyetlen bizonyítékra épül, hanem a körülmények összességére.
Az uniós irányelv példákat is felsorol:
- ha a vagyon értéke feltűnően meghaladja a tulajdonos legális jövedelmét,
- ha nincs életszerű magyarázat arra, honnan származik,
- ha a tulajdonos kapcsolatba hozható bűnszervezetekkel,
- ha a vagyon előkerülésének körülményei is gyanúsak,
- vagy ha a bűnözés módja (modus operandija) rendszeres, haszonszerzésre irányuló tevékenységre utal.
Az uniós szabályozás bizonyos mozgásteret hagy a tagállamoknak: például mellőzhetik az elkobzást, ha az aránytalanul súlyos következményekkel járna, vagy előírhatják, hogy a vagyon időben is összefüggésbe hozható legyen a bűncselekménnyel.
Kiemelten fontos, hogy a szabály védi a jóhiszemű harmadik személyeket – például az örökösöket vagy az üzlettársakat –, akik nem tudtak arról, hogy a vagyon bűnös eredetű.
Mindezek mellett az irányelv kimondja: a jogorvoslati lehetőséget minden esetben biztosítani kell, még akkor is, ha az elkobzáshoz nem szükséges jogerős ítélet.A bíróság a tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűncselekményből származik.
A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után, vagy akár önálló eljárásként is lefolytatható.
Fontos ugyanakkor, hogy ez a lehetőség kizárólag büntetőügyekre vonatkozik, nem érinti a polgári pereket, kártérítési vagy más vagyon-visszaszerzési eljárásokat.
Az uniós keret tehát egységes, de a tagállamok – ha úgy látják szükségesnek – tovább is szigoríthatják a szabályokat.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Science Photo Library via AFP)
