Újabb szöget ütött a kormány az oktatás koporsójába
Úgy tűnik, hogy a Belügyminisztériumot nem hatotta meg a szakmai szervezetek iskolai tankönyvhasználat kapcsán alkotott véleménye, a legújabb jogszabályalkotás során ugyanis azt egyáltalán nem vették figyelembe.
Szinte minden szakmai javaslatot, észrevételt elutasított a Belügyminisztérium az iskolai tankönyvhasználat szigorításáról is szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetésén – szúrta ki a Népszava. A lap szerint az oktatási, egészségügyi, rendvédelmi törvénymódosításokat tartalmazó salátatervezethez 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetektől, amiből 27-et egyértelműen elutasított a tárca.
Ez az oktatási vita tárgya
A Népszava még október elején írta meg, hogy a kormány törvényi szinten szabályozná, hogy a pedagógusok csak az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) készült tankönyvekből taníthassanak. A tankerületi központok ugyan eddig is korlátozhatták, hogy az oktatási intézmények milyen tankönyveket rendelhetnek, több iskola mégis a korábbról megmaradt, vagy a szülők által vásárolt – a hivatalos tankönyvjegyzékről száműzött – magánkiadós köteteket használták. A törvénymódosítással ezt a kiskaput zárnák be.
A Civil Közoktatási Platform (CKP), a Szülői Hang Közösség és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem értenek egyet a szigorítással. A CKP azt is kifogásolta, hogy a szigorítás az iskolaigazgatókat tenné felelőssé a tankönyvhasználat szabályainak betartásáért, vagyis az intézményvezetők cenzori szerepet kapnának.
A szervezetek javaslatait ugyanakkor a BM elutasította, mert indoklásuk szerint azok ellentétesek voltak a jogszabály céljával. A tankönyvhasználat korlátozása ellen egyébként a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott, állásfoglalásuk szerint a diákoknak is az az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.
Külföldre menekülnek a diákok a magyar oktatásból
Az elmúlt napokban nem csak a közoktatás kapcsán lehetett friss híreket hallani, de a magyar felsőoktatás is terítékre került. Kiderült ugyanis, hogy a Covid járvány okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldi egyetemen tanuló magyar diákok száma, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17 500-at az Engame Akadémia becslése szerint. A külföldön tanulók aránya a felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képest változatlan, az továbbra 7 százalék. A legnépszerűbb 5 ország hosszú ideje Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság, a sorrend azonban többször változott az elmúlt években a 2018/2019-es évtől elindult átrendeződés eredményeképpen.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: EPA / ABIR SULTAN)