Erről a számról keresték? Vigyázzon, a csalók csúnyán átverhetik
A csalók most egy új módszerrel próbálkoznak, mutatjuk, milyen telefonszámokról keresik fel az áldozataikat.
A 168.hu is rendszeresen beszámol arról, hogy éppen milyen módszerekkel próbálkoznak a csalók. Nagyon népszerűek manapság az internetes csalások, ám a telefonos csalók sem tétlenkednek. Sokáig afrikai országok előhívójával próbálkoztak, azonban az utóbbi időszakban lengyel előhívóval támadnak, így nem árt óvatosnak lenni, derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Telefonon próbálkoznak a csalók
Újabb hullámban jelentek meg telefonos és SMS-es csalások Magyarországon. Egyre több felhasználó számol be lengyelországi előhívóval (+48) érkező, gyanús hívásokról, amelyeket a telefonok biztonsági rendszerei már „lehetséges átverés” vagy „feltételezett kéretlen hívás” megjelöléssel látnak el.
Bár egyelőre nem ismert pontosan, milyen módszerrel próbálkoznak az érintett számokról, a szakértők szerint nem jó szándékú megkeresésekről van szó. Az ilyen számok gyakran korábban is gyanús tevékenységhez köthetők, ezért a készülékek automatikusan figyelmeztetik a felhasználókat.
A telefonos átverések mellett soha nem látott mértékben terjednek az SMS-es csalások is. Az elmúlt hetekben több ismert magyar intézmény, köztük az Ügyfélkapu, a Magyar Posta és az MVM, nevében küldtek megtévesztő üzeneteket, amelyek elmaradt befizetésre, zárolt fiókra vagy kézbesítési problémára hivatkozva próbálják rávenni a címzetteket egy gyanús link megnyitására.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2026. január 28., 11:40
Újabb módszerrel támadnak a csalók, és azt állítják, hogy adó-visszatérítés jár a NAV-tól.
Itthon
2026. január 27., 14:01
A csalók most a GLS nevében próbálkoznak, és akár minden pénzét elveszítheti.
Letöltendő
2026. január 27., 11:56
A rászorulóktól is elveszik a pénzt a csalók, senki nincs biztonságban.
Ezek az üzenetek jellemzően sürgető hangnemet használnak, és céljuk a bankkártya- vagy személyes adatok megszerzése. A szakértők szerint a csalók módszerei egyre kifinomultabbak, az üzenetek és hívások sokszor megtévesztésig hasonlítanak a hivatalos értesítésekre, miközben gyakran külföldi számokról indítják a támadásokat, megnehezítve a visszakövetést.
A hatóságok és a szolgáltatók ismételten arra figyelmeztetnek, hogy ismeretlen számról érkező hívást ne fogadjunk, SMS-ben kapott linkre ne kattintsunk, és soha ne adjunk meg személyes vagy banki adatokat. Gyanús esetben érdemes az üzenetet jelenteni a szolgáltatónál, majd törölni, mivel a csalók aktivitása továbbra sem csökken.
Az Államkincstár nevében is próbálkoznak
Fontos figyelmeztetést tett közzé a Magyar Államkincstár, mivel telefonos adathalász csalók próbálhatnak hozzáférni az ügyfelek banki és állampapírszámláihoz. A Kincstár a veszélyre mobilalkalmazásán keresztül is felhívja a figyelmet, mivel a jelenség valamennyi állampapír-tulajdonost érinthet.
A tájékoztatás szerint a csalók gyakran banki vagy kincstári ügyintézőnek adják ki magukat, sokszor pedig hivatalosnak tűnő telefonszámról keresik meg az ügyfeleket. Tipikus módszerük, hogy állítólagos gyanús tranzakcióra hivatkoznak, majd segítséget ajánlanak fel a vélt visszaélés megakadályozására.
A csalás során az érintetteket egy „vírusirtó” vagy „biztonsági alkalmazás” letöltésére próbálják rávenni az alkalmazásáruházakból. Ezek a programok azonban valójában távoli hozzáférést biztosítanak a csalóknak az eszközhöz, így megszerezhetik a számla- és belépési adatokat, sőt akár teljes körű hozzáférést is a pénzügyi fiókokhoz.
A Magyar Államkincstár hangsúlyozza: soha nem kér alkalmazás letöltését, jelszó kiadását vagy érzékeny adatok megosztását telefonon. Gyanús hívás esetén azt javasolják, hogy az ügyfelek azonnal bontsák a vonalat, mondjanak nemet, és semmiképp se telepítsenek ismeretlen programot számítógépükre vagy mobiltelefonjukra.
Amennyiben valaki csalásgyanús megkeresést kap, a MÁK arra kéri az érintetteket, hogy haladéktalanul hívják a 1811-es telefonszámot, és jelentsék az esetet. A Kincstár további tájékoztató anyagokkal is segíti az ügyfeleket az adathalász kísérletek felismerésében és elkerülésében.
(Kiemelt kép: Pixabay)
