Lemond a kormány a 65 éven felüliekről? Szűrővizsgálatra sem hívják már őket
Különböző szűrővizsgálatokra néhány évente kap meghívást minden magyar adófizető, de csak bizonyos korhatárok között.
Magyarországon több népegészségügyi célú, meghíváson alapuló szűrővizsgálat működik, amelyek elsődlegesen a daganatos megbetegedések korai felismerését szolgálják. Fontosabbak ezek közül: a méhnyakszűrés, a mammográfiás emlőszűrés, valamint a vastag‑ és végbélszűrés.
Ezeknek a szűréseknek az a célja, hogy időben diagnosztizálják a daganatos betegségeket. A részvétel azonban nem kötelező, sokan nem is élnek a meghívás lehetőségével.
A szűrővizsgálatokra rendszeresen küldenek meghívót
A szabályozás aktuális állása szerint:
- méhnyakszűrésre 25–65 év közötti nők kapnak meghívót háromévenként,
- emlőszűrés 45–65 év közötti nőknek jár kétévenként,
- vastag- és végbélszűrésre pedig 50–70 év közötti nők és férfiak kapnak meghívást,
Az EconomX azt írta, változik a korhatár az egészségügyi szűréseknél: a 65 év felettiek kimaradnak a háziorvosok teljesítményértékeléséből, és ezzel együtt a hivatalos szűrőprogramokból is. Éppen ezért azok számára, akik “65 év felett” vannak, felmerül a kérdés: mi lesz velük?
Egy friss rendelettervezet szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által működtetett rendszeren belül változás készül: ennek értelmében a háziorvosok teljesítmény-értékeléséből „kikerülnek” a 65 év felettiek szűrővizsgálatai, vagyis azok az indikátorok, amelyeket a praxisok számára figyelembe vettek, 65 év felett nem lesznek mérhetők.
Ez nem feltétlenül azonnali meghívás-leállást jelent minden szűrésnél, de azt jelzi, hogy 65 év felett a rendszer kevésbé aktívan szólítja meg őket.
Mi következik ebből?
A tervezetből egyértelműen olvasható: az állami szervezett meghívásos szűrőprogramok jelen állása szerint nem garantált, hogy az 65 év feletti korosztály ugyanúgy rendszeresen meghívást kap ezután, mint a fiatalabb célcsoportok.
Ez komoly kérdéseket vet fel: az idősebb korosztály, amely gyakran nagyobb kockázattal bír daganatos betegségek szempontjából, úgy tűnik, kevesebb figyelmet kap a szervezett szűrőprogramok révén. Egy olyan világban, ahol az életkor emelkedése önmagában rizikófaktor lehet, ez súlyos egészségpolitikai probléma lehet.
A kormányzati dokumentumok ugyanakkor hangsúlyozzák: a részvétel önkéntes, azaz az érintettek saját kezdeményezéssel is kérhetik a vizsgálatokat.
(Fotó: Freepik)









