Szülőföldem, Magyarország

„A kedvenc ételem a gulyás. Nagyon szeretném, ha idővel magyar állampolgár lehetnék. Mindenképp itt szeretnék élni, csak egy évet éltem Mongóliában még ötévesen”, mondta lapunknak Ganbat Erdenebat, akit ismerősei csak Erkának szólítanak. Bár Erká Magyarországon született, és szinte egész életében Budapesten is élt: nem magyar állampolgár. Emiatt nemcsak az állampolgársággal járó számos előnytől esik el, de az országból történő kiutasítás lehetőségével, barátai és szerettei elvesztésével is együtt kell élnie. Jelenleg egy három évre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkezik, csupán ez az apró, nyomtatott papírfecni az, amely biztosítékként szolgál számára arra, hogy barátai és szerettei között maradhasson. Hogyan lehet, hogy valaki egész életében itt élt, és mégsem rendelkezik magyar állampolgársággal? Miért kell egy-, két- vagy háromévente újra és újra ugyanazokat az eljárásokat elviselnie, és a bevándorlási hivatal hűvös termeit járnia?

Elmondható, hogy az állampolgárság megszerzésére és a letelepedésre irányuló magyar jogszabályok nem térnek el jelentősen az Európai Unió más országaiétól. „A magyar szabályozás vakfoltja, hogy nem veszi figyelembe a személyes történetet és okokat. Például azt sem, hogy valaki Magyarországon született és egész életében itt élt. A kodifikátorok sok esetben nem veszik figyelembe a valós embereket, a reális problémákat. Nagy valószínűséggel nem is tudnak róluk”, mondta a 168 Órának a bevándorlási, letelepedési ügyekben nagy gyakorlattal eljáró és rendelkező jogász, dr. Roczkó Zita. Az ügyvéd szerint Erkán kívül szír és kínai bevándorlók gyermekeit egyaránt, de a magyarországi fiatal mongol közösség jelentős részét, akár kétezer embert is érinthet a probléma.
A magyar szabályozás csak a vérségi elvet (a rokoni kapcsolatokat) ismeri el az állampolgárság „gyorsabb” megszerzésénél, a területi elvet pedig nem. A jogász úgy véli, hogy mindenképp egy humánusabb jogi eljárásrendre van szükség, ugyanis sokan – ahogy Erká is – még a letelepedési engedély megszerzéséig sem jutnak el. Ez pedig létfontosságú lépés lenne, hisz nélkülözhetetlen az állampolgársági kérelem benyújtásához. Az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem csak a letelepedési engedély megszerzése után nyolc évvel nyújtható be. „Látott már Justitia-szobrot? Be van kötve a szeme!”

„Olyan anyagi háttérrel, vagyonnal kéne rendelkeznem a letelepedési engedély megszerzéséhez, amely egy hozzám hasonló átlagos magyar fiatalnak nincs. Így az én letelepedési kérelmemet is elutasították. Saját lakás, komolyabb megtakarítás a bankszámlámon, a magyar minimálbért jóval meghaladó fizetés. Egyetlen embert ismerek a magyarországi mongol közösségből, akinek már van letelepedési engedélye”, magyarázta Erká annak okait, hogy még mindig miért csak tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Édesapját az ő születése után nem sokkal utasították ki az országból. Az Erkát szinte segítség nélkül, egyedül felnevelő édesanyja számára nem állt (és máig sem áll) fenn a letelepedési engedély megszerzéséhez szükséges lakásvásárlás lehetősége. Erká a nehéz anyagi körülmények miatt kénytelen volt rögtön szakmát tanulni az általános iskola után, hamar munkába akart állni, hogy javítani tudja saját, illetve édesanya egzisztenciális helyzetét. Dr. Roczkó Zita szerint sokszor a hatóságok jóindulatán múlik, hogy a letelepedési engedélyt is meg tudja-e valaki szerezni, vagy sem. Túlnyomórészt csak a magyar átlag életszínvonala feletti vagyoni helyzet esetében kapják meg ezt a jogosultságot az érintettek.

A biciklis futár persze már a tartózkodási engedélynek is nagyon örül, hiszen amikor befejezte az OKJ-s szakácsképzést a Gundelben, egy ideig veszélyben volt a tartózkodási engedélye is, bármikor kiutasíthatták volna Magyarországról, mert a tartózkodási engedélyt is csak munkavállalói szerződés birtokában, nyomós indokkal állítják ki a magyar hatóságok.
A bevándorlók gyermekei mindaddig míg nagykorúak nem lesznek, a szüleik után általában automatikusan kapják meg a tartózkodási engedélyt.

„Azok után, hogy nagykorúvá váltak, vagy nem tanulnak már tovább, légüres térbe kerülnek. Saját jogon kell tartózkodási engedélyért folyamodniuk. A probléma persze nem új keletű. Ha épp nincs munkája, vagy épp nem tanul, kezdődnek a problémák. Nem lesz engedély, kiutasítják az embert. A jogszabály nagyon világosan meghatározza, milyen indokokkal lehet itt tartózkodni”, fogalmazott dr. Roczkó Zita. Erká számára ez azért jelentett problémát egy rövid ideig, mert a koronavírus-járvány idején megroppant a magyar vendéglátóipar helyzete, és csak nagyon nehezen talált munkát, s már a pandémiát megelőzően is általános volt az a gyakorlat a vendéglátóhelyeken, hogy csupán négy órára jelentették be az alkalmazottakat, miközben a tartózkodási engedély megszerzéséhez nyolcórás, tehát teljes állásra van szükség.

Van-e kiút? A bevándorlási ügyekkel is foglalkozó ügyvéd szerint két lehetőség áll fenn az Erkához hasonló bevándorlók gyermekei számára. Az egyik eshetőség, hogy alávetik magukat a hosszadalmas folyamatnak: a tartózkodási engedély megszerzése, az egzisztencia folyamatos építése, valamint a letelepedési engedély elnyerése (amihez már magyar lakcímkártya is jár) után nyolc évvel az állampolgársági kérelem benyújtása, majd az állampolgársági vizsgát követően az állampolgárság megszerzése. „A sorrendet mindenképp be kell tartani.” A másik lehetőség, hogy házasságot kötnek egy magyar állampolgársággal már rendelkező személlyel. Ebben az esetben a folyamat felgyorsul, ugyanis a házasságkötés után már három évvel folyamodhatnak az állampolgárságért. Ez a könnyített ösvény azonban nem mindenki számára járható. „Tele vagyok traumákkal, múltbeli sérelmekkel. Saját magamon dolgozom. Nem állok készen egy komoly kapcsolatra sem, nemhogy egy házasságra”, fogalmazott Erká.

Az általunk megkérdezett jogász szerint azonban be kell látnunk, hogy a jogrendszer alkalmatlan egyedi esetek elbírálására. „Minél részletesebb egy szabályozás, annál jobban a bürokrácia felé tartunk.” Az ügyintézők jogértelmezésén, a bevándorlási hivatalok vezetőin pedig sok, múlik: emberek sorsa, élete. A szakértő elmondta: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jogalkalmazás sem egységes az ügyintézői oldalról. Megkérdeztük az Országos Idegenrendészeti Főhatóságot arról, hogy van-e arról bármilyen elérhető adatuk, hány olyan személyt utasítanak ki Magyarországról, aki már eleve itt született. A hatóságoknak erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésükre. Évről évre azonban közlik, hogy hány embertől tagadják meg a különböző engedélyeket.

Hogyan kerültek Magyarországra Erká szülei? „A rendszerváltás után érkeztek a szüleim Mongóliából, külön-külön jöttek ide, és a magyarországi mongol közösségben találkoztak. Édesapámat kiutasították, és már meghalt, azért is, mert nem nevelhetett, és alkoholba fojtotta a bánatát, ennek szövődményeibe halt bele. Mongóliában egyébként is népbetegség az alkoholizmus. Édesanyám pedig még mindig itt él, és varrónőként keresi a kenyerét. Budapesten egy kisebb vállalkozás alkalmazottja. Annak idején a mongóliai gyárakban a legjobb dolgozók kaptak rá lehetőséget, hogy egy évet külföldön dolgozhassanak. Nagyon bejött nekik Magyarország. Itt maradtak, itt akartak maradni”, mesélt a kezdetekről Erká, aki eddig mindössze egyetlen évet töltött élete során a mongol fővárosban. Mint mondta: míg távol volt, végtelenül hiányzott neki Magyarország. „Ötéves koromban voltunk kint egy évet. A szervezetem Mongóliában nem bírta az extrém időjárást. Hidegallergiám lett, felpúposodott az arcom, állandó egészségügyi problémáim voltak.”

Mi történne vele, ha valamilyen okból kiutasítanák Magyarországról? Gyakorlatilag egy számára idegen országban kéne élnie. Erká azt mondta, valahogy megoldaná a nehéz helyzetet, mert beszéli a mongol nyelvet, és a szinte soha nem látott családtagok szívesen fogadnák, de nehezen igazodna el Ulánbátor utcáin, hiszen nem ismeri az írásjeleket, s ezáltal még az utcatáblákat sem tudná elolvasni. Elmondása szerint magyar akcentussal beszéli a mongolt, és azt sem tudja pontosan, mihez kezdhetne ott magával. Talán az ottani vendéglátásban helyezkedhetne el. „Itt mindig kínai, hülye migráns, vágott szemű maradok egyeseknek. Ott pedig az európai személyiségem miatt néznének ki.” Erká szerint nagyon ritkán érték származása miatt atrocitások Magyarországon. Az emberek jelentős része, környezete pedig maximálisan elfogadja. Úgy véli, hogy amikor bántották, csak az volt a fontos, hogy miben különbözik másoktól. „Régen nem értettem ezt az egészet, főleg kiskoromban. Nem értettem, hogy én mit is tettem, amiért ezt vagy azt, támadásokat kapok a származásom miatt. Végül aztán nekem kellett megtanulnom helyén kezelni a dolgokat, és most már tudom is.” Đ